Milyen béke? Trump asztalán az elsöprő katonai csapás tervei.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépésének első hónapjaiban akár radikális katonai lépésekre is sor kerülhet Irán ellen – derül ki a Wall Street Journal jelentéséből. Az átmeneti csapat a „maximális nyomás 2.0” stratégiáját dolgozza ki, amely az iráni nukleáris program megállítására irányul. A leendő elnök aggodalmát fejezte ki, hogy Irán atomcsapást hajthat végre elnöksége idején, és ezért részletes javaslatokat kért tanácsadóitól.
A Trump-közeli források szerint két lehetséges forgatókönyv van terítéken. Az egyik terv az amerikai katonai jelenlét megerősítését irányozza elő a Közel-Keleten. Ebbe beletartozna több ezer katona, harci repülőgép és hadihajó régióba küldése. Izrael emellett fejlett bunkerromboló bombákat is kaphatna, hogy célzott csapásokat mérjen az iráni nukleáris létesítményekre.
A második megközelítés katonai fenyegetéseken és szigorúbb szankciókon alapulna. A cél Teherán rákényszerítése lenne arra, hogy leállítsa nukleáris programját és a destabilizáló régiós politikáit. Bár Trump korábban elkerülte a közvetlen katonai eszkalációt a Közel-Keleten, legutóbbi nyilatkozataiban utalt arra, hogy a konfliktus lehetősége valós.
Mi áll a háttérben?
Az amerikai hírszerzési jelentések szerint Irán jelenleg elegendő magasan dúsított uránnal rendelkezik akár 12 nukleáris fegyver előállításához. Bár a működőképes atomfegyverek megépítése hónapokig is eltarthat, Washington és Tel-Aviv egyaránt komoly veszélyforrásnak tekinti ezt. Trump tanácsadói szerint az első hónapok kiváló alkalmat kínálnak egy határozott fellépésre, miközben az iráni rezsim meggyengült állapotban van.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Trump közötti megbeszélések során előkerült a lehetőség, hogy az Egyesült Államok támogassa Izrael katonai akcióit. Az izraeli vezetés már évek óta fontolgatja az iráni atomlétesítmények elleni csapásokat, de eddig nem rendelkeztek a szükséges katonai kapacitásokkal, például a bunkerromboló bombákkal.
A régióban zajló események, például az Aszad-rezsim gyengülése és a Hezbollah térvesztése, új lehetőségeket nyitottak a nyugati stratégák előtt. Az amerikai katonai lépések és a szankciók összehangolása döntő fontosságú lehet, hogy megakadályozzák Irán nukleáris fenyegetésének tovább növekedését. Trump első hónapjai döntőek lehetnek a Közel-Kelet jövőjének alakításában.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!