A Kétfarkúak képviselője úgy véli, eltitkolhatja a jövedelmét

Pásztor Tibor szerint ő eltitkolhatja a jövedelmét.
Fotó: Pásztor Tibor Facebook-oldalának videója.

Pásztor Tibor, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hegyvidéki képviselője nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában azt a jövedelmét, amit egy banki csoportvezetői állásból származtat. Indoklásként titoktartási kötelezettségre hivatkozott, amit a munkaszerződése ír elő.

A HVG beszámolója szerint Pásztor állítása alapján a szerződése tartalmát hat évvel ezelőtt fogadták el, még azelőtt, hogy képviselő lett volna. Ezért úgy véli, nem arról van szó, hogy egy törvényt sértene meg, hanem két jogszabály – a munka törvénykönyve és a vagyonnyilatkozati kötelezettségekről szóló törvény – közti ellentmondásról.

Egy politikus eltitkolhatja a jövedelmét?

A képviselő érvelése szerint a munkáltató jogosan tekintené szerződésszegésnek, ha a pontos összeget feltüntetné a vagyonnyilatkozatában. Az ilyen érvelés veszélyes precedenst teremthet: politikusok a titoktartás mögé bújva rejthetik el jövedelmeiket.

Pásztor hangsúlyozta, hogy a NAV-nak pontos információja van a jövedelméről, de azok nyilvánosságra hozatalára nincs mód. A képviselő szerint a vagyonnyilatkozati rendszer célja nem az, hogy ellehetetlenítse a piaci szférában dolgozókat a közszereplésből.

A vagyonnyilatkozati rendszer célja az, hogy a közszereplők anyagi helyzete átlátható legyen, és a korrupció gyanúját eloszlassa. A törvény előírja, hogy a politikusok minden jövedelmüket, így a másodlagos kereseteiket is kötelesek feltüntetni. Ez közérdek, mert a választók jogosultak tudni, milyen anyagi befolyások érhetik a döntéshozókat.

A törvény szövege világosan kimondja, hogy a teljes jövedelmet be kell vallani, így a titoktartási záradék nem írhatná felül ezt a követelményt.

Pásztor Tibor arra hivatkozik, hogy a munkaszerződésében szereplő titoktartási kötelezettség megakadályozza a fizetése nyilvánosságra hozatalát. A Munka Törvénykönyve valóban lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató ilyen feltételeket szabjon, különösen a versenyszférában.

A magyar jogrendben általánosan elfogadott, hogy a közérdeket szolgáló törvények, mint például a vagyonnyilatkozatokról szóló jogszabályok, erősebbek, mint egy magánjogi szerződés. Tehát ha a törvény egyértelműen előírja a jövedelem feltüntetését, akkor a titoktartási záradékot nem lehetne jogi alapon érvényesíteni ezzel szemben.

Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj erre a linkre kattintva. Unod a politikát? Főzz valami finomat, olcsón az EllenLábassal!

loading...