Kullancslégy: mit tudunk a csípéséről és a kockázatairól?

Lókullancslégy (Hippobosca equina), nőstény példány egy levélen.
Lókullancslégy (Hippobosca equina), nőstény. Fotó: J. Roháček / Oboňa és munkatársai, ZooKeys (2019), CC BY 4.0. Tömörített WebP-változat.

A kullancslégy nem kullancs, és nem egyetlen fajt jelent. Több kullancslégyfaj régóta előfordul Magyarországon. Vérszívó rovarok, csípésük kellemetlen lehet, de nem állíthatjuk róluk általánosságban, hogy bizonyítottan emberi babesiosist terjesztenek.

Helyesbítés, 2026. október 9.: a cikk korábban tévesen új hazai jövevényként mutatta be a kullancslegyeket, és bizonyíték nélkül emberi Babesia-átadást tulajdonított nekik. Javítottuk a fajneveket, eltávolítottuk a nem igazolt borsmentás védekezési tanácsot, valamint a hibás, „Nílusi vérzéses lázat” említő képszöveget.

Hirdetés

Mi az a kullancslégy?

A kullancslegyek a Hippoboscidae családba tartozó legyek. Nem azonosak a kullancsokkal. A lókullancslégy (Hippobosca equina) főként lovakon, szarvasmarhákon és vadon élő emlősökön táplálkozik, ritkábban embert is megcsíphet. Erről a Magyar Állatorvosok Lapjának 2026-os összefoglalója is ír.

A szarvas-kullancslégy (Lipoptena cervi) másik faj. Egy további faj, a Lipoptena fortisetosa első magyarországi adatát 2025-ben közölte a Magyar Természettudományi Múzeum folyóirata. A tanulmány a korábbi hazai fajlistákat is áttekinti: 2001-ben már tizenegy kullancslégyfajt tartottak számon az országban. Egy új faj észlelése tehát nem jelenti azt, hogy az egész rovarcsalád most jelent volna meg nálunk.

Terjeszt-e betegséget a kullancslégy?

A kórokozó jelenléte és annak átadása két külön kérdés. Egy 2026-os spanyol kutatásban például lovakról gyűjtött lókullancslegyekben kimutatták a lovakat érintő Babesia caballi DNS-ét. A vizsgálat azonban nem bizonyította, hogy ezek a legyek emberi babesiosist adnának át.

Az emberi babesiosis fő európai terjesztőjeként a CDC az Ixodes ricinus kullancsot nevezi meg. Ez nem azonos a Lipoptena cervi nevű léggyel. A hasonló köznyelvi nevek miatt különösen fontos a pontos fajazonosítás.

Mit tegyünk csípés után?

Önmagában egy rovarcsípésből vagy internetes fényképből nem lehet fertőzést diagnosztizálni. A csípés helyét mossuk le, ne vakarjuk. Romló vagy nem javuló tüneteknél kérjünk orvosi segítséget; légzési nehézség vagy hirtelen száj- és torokduzzanat esetén sürgős ellátás szükséges.

Háziállat tartós vakarózásával vagy irritációjával forduljunk állatorvoshoz. A rovarirtó és riasztó készítmények használati előírását tartsuk be; fórumon ajánlott illóolajat nem javaslunk bizonyított kullancslégy elleni megoldásként.

A felismeréssel kapcsolatos tudnivalókat a lókullancslégyről szóló cikkünkben foglaljuk össze. A lakásban talált fekete, megemelt potrohú bogár viszont bűzös holyva is lehet – egészen más rovar.

A nyitóképen nőstény lókullancslégy látható. Fotó: J. Roháček / Oboňa és munkatársai, ZooKeys (2019), Wikimedia Commons. Licenc: CC BY 4.0. Tömörített WebP-változat, vágás nélkül.

loading...
A szerző: Jabronka Richárd 3790 cikk
Jabronka Richárd az Ellenszél alapítója és a szerkesztésért felelős munkatársa. Közéleti, politikai és fogyasztói ügyekről ír. Szerkesztőségi megkeresések és a cikkekkel kapcsolatos észrevételek: info@ellenszel.hu. Jabronka Richárd további cikkei.