Most fagyott meg a levegő a Karmelitában: kiderült, kik szavaznak.
Megdőlt a történelmi részvételi rekord, de a legfontosabb kérdés eddig az volt: vajon kinek a szavazói állnak a végtelen sorokban? Egy friss, mélyreható adatelemzés most rávilágított arra a rejtett demográfiai tényezőre, ami a leginkább hajtja a mozgósítást. A történelmi tapasztalatok alapján ez az az összefüggés, amitől a kormánypárt a leginkább tarthat a mai napon.
Nem elég pusztán a területi adatokat nézni, a számok mögé is be kell látni a választás napján. A G7 gazdasági portál arra kereste a választ, hogy vajon milyen társadalmi mutatókkal függ össze a leginkább a vasárnapi, brutálisan magas választási részvétel. Az eredményeik egyértelmű, a Fidesz számára aggasztó mintázatot rajzoltak ki.
A titok nyitja: Az iskolázottság
A G7 elemzése rámutatott: a választási részvétel azokon a településeken nőtt a leginkább a korábbi évekhez képest, ahol magasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya.
Délelőtt 11 órakor már mérhető (0,27-es) korrelációt mutattak ki a részvétel ugrása és az érettségizettek aránya között.
A legfrissebb, 13:00 órás adatoknál ez az összefüggés tovább erősödött (0,31-re), ami bizonyítja, hogy nem csak egy kora reggeli, egyszeri fellángolásról van szó.
Röviden: ahol magasabb az iskolázottság, ott ma sokkal többen mennek el szavazni.
Miért rémálom ez a kormánypártnak?
Ahhoz, hogy megértsük, miért jelenthet ez politikai földrengést, a korábbi választások adatait kell megnéznünk. A statisztikák alapján a Fidesz-KDNP helyi eredményessége történelmileg fordított arányban áll az iskolázottsággal. Vagyis a kormánypárt azokon a településeken szokott a legjobban szerepelni, ahol a legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (jellemzően a leszakadó térségekben, kistelepüléseken).
Ha ma pont az ellentétes pólus – a magasabb iskolázottságú réteg – mutat kiugró aktivitást, az a papírforma szerint az ellenzéknek, és az új kihívóknak (mint a Tisza Párt) hozhat áttörést.
A szakértők persze óva intenek a túlzott általánosítástól: a települési szintű adatokból nem lehet 100 százalékos biztonsággal megmondani minden egyes ember egyéni döntését (ezt hívják ökológiai tévkövetkeztetésnek), ráadásul az elemzésben egy kis falu és egy nagyváros azonos súllyal szerepel. A trend azonban így is világos és tagadhatatlan: a magasabb végzettségű választópolgárok példátlan módon aktivizálták magukat.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!