
Egy levél neked, mielőtt holnap belépsz a szavazófülkébe. Elég volt a hatalmi arroganciából, elég a 16 éves rablásból! Vegyük vissza a hazánkat azoktól, akik azt hitték, mindent megtehetnek velünk!
Vannak pillanatok, amikor egy ország már nem bír el több hazugságot. Amikor betelik az a bizonyos pohár, és rájövünk: amit velünk tettek az elmúlt másfél évtizedben, az nem kormányzás volt. Hanem egy maroknyi kiváltságos réteg végtelen, cinikus gazdagodása a mi életünk, a mi adónk és a mi jövőnk árán.
Tizenhat év. Elég idő ahhoz, hogy felnőjön egy generáció. És mit láttak ebből? Mit tanultak meg abból, ami a szemük előtt zajlott?
Vannak pillanatok a történelemben, amikor egy nemzet már nem bír el több hazugságot. Amikor betelik az a bizonyos pohár, és rájövünk: amit velünk tettek az elmúlt másfél évtizedben, az nem kormányzás volt. Hanem egy maroknyi kiváltságos réteg végtelen, cinikus és gátlástalan gazdagodása a mi életünk, a mi adónk, a mi verejtékünk és a mi gyermekeink jövője árán.
Tizenhat év. Elég idő ahhoz, hogy felnőjön egy egész generáció. És mit láttak ebből? Mit tanultak meg abból, ami a szemük előtt zajlott 2010-től egészen mostanáig, 2026 áprilisáig?
Azt látták, hogy a törvények csak ránk, egyszerű emberekre vonatkoznak. Hogy ha egy átlagember hibázik, azonnal lecsap rá a rendszer, tönkreteszi a végrehajtó. De ha ők hibáznak, ha ők visznek haza milliárdokat, annak soha semmilyen következménye nincs. Kinevetnek minket a helikopterekről és a magánrepülőkről.
Látták, ahogy az első perctől fogva, a fékek és ellensúlyok módszeres leépítésével (a médiatörvénnyel, a bírók kényszernyugdíjazásával, az Alkotmánybíróság kiherélésével) elkezdték saját képükre formálni az államot, hogy soha senki ne vonhassa őket felelősségre.
És látták a legelső, megbocsáthatatlan bűnt is:
amikor egyetlen tollvonással elvették, einstandolták 3 millió dolgozó ember magánnyugdíjpénztári megtakarítását! 3000 milliárd forintot loptak el!
A mi pénzünket, a mi életünk munkáját, amit a tisztességes öregkorunkra tettünk félre. Szemrebbenés nélkül hazudták a képünkbe, hogy megvédik és garantálják az egyéni számlákat – aztán nyomtalanul felélték az egészet, hogy a mi időskori biztonságunk árán betonozzák be a saját hatalmukat.
Ebben a neofeudális rendszerben az állam lett a vagyonosodásuk motorja. Végignéztük, ahogy a miniszterelnök veje, Tiborcz István az Elios-üggyel, EU-s milliárdokból sötétségbe borította a magyar városokat, majd amikor az európai hatóságok nyomozni kezdtek, a számlát – ahogy mindig – velünk, adófizetőkkel fizettették ki. Végignéztük, ahogy Mészáros Lőrinc, a felcsúti gázszerelő a szemünk láttára válik az ország leggazdagabb emberévé, aki a Mátrai Erőműből kitalicskázott milliárdok után ma már egy 27 milliárdos luxusjachton, a Rose d’Or-on ringatózik. Végignéztük, ahogy Szijjártó Péter külügyminiszter az állami tendereken hízó oligarcha, Szíjj László luxushajóján, a Lady MRD-n nyaral az Adrián, miközben az ország fuldoklik a gazdasági válságban és az Európa-rekorder inflációban. Szétlopták a Balatont, bekebelezték az egyetemeinket, elüldözték a CEU-t, és a KESMA nevű propagandaszörnyetegbe terelték a sajtót, hogy ne halljuk meg az igazságot.
És soha nem bocsáthatjuk meg nekik azt sem, amit a világjárvány legsötétebb óráiban tettek. Amikor mi a szeretteink életéért rettegtünk, ők a halálból és a rettegésből is üzletet csináltak. Miközben a magyarok tízezrei haltak meg, és lakosságarányosan a világ egyik legrosszabb halálozási mutatóját szenvedtük el, ők a haveri cégeknek osztottak gigászi hasznot:
300 milliárd forintból vásároltak túlárazott, porosodó, raktárakban rohadó és sokszor használhatatlan lélegeztetőgépeket, meg gyanús hatékonyságú vakcinákat. Az emberéletek mentése helyett a krízist is csak egy újabb alkalomnak látták a gátlástalan lopásra.
És mi lett a következmény? Mára Magyarország hivatalosan is az Európai Unió legkorruptabb és legszegényebb tagállama lett. A fiataljaink, a legéleterősebb korosztály 7 százaléka már Nyugatra menekült a kilátástalanság, a nyomorúságos bérek és az elrohadó közszolgáltatások elől.
De ami a legfájdalmasabb: láttuk, ahogy a hatalom gőgje még a legkiszolgáltatottabbakat is képes volt cserbenhagyni. Farkas Flóriánék a legszegényebb romák felzárkóztatására szánt milliárdokat herdálták el luxusautókra. És láttuk a morális pöcegödör legalját: a bicskei kegyelmi botrányt. Azok, akik tizenhat éve a „családvédelem” mögé bújva papolnak nekünk erkölcsről, mosolygva adtak elnöki kegyelmet a pedofil bűnöző segítőjének. Novák Katalin és Varga Judit bukása csak a jéghegy csúcsa volt – hiszen rá egy évre, 2025-ben a Szőlő utcai botrány megmutatta, hogy az egész gyermekvédelmi rendszer összeomlott: a ránk bízott, nehéz sorsú lányokat az intézmény igazgatója futtatta prostituáltként. Ez a ti keresztény-konzervatív rendszeretek igazi arca!
A magyar állam mára maffiaként működik.
Ahol az igazságügyi miniszter helyettese, Völner Pál nokiás dobozokban veszi át a kenőpénzt a végrehajtói maffia fejétől, Schadl Györgytől. Ahol Kósa Lajos egy csengeri szélhámos meséjére próbál ezermilliárdokat és fantom-örökségeket mozgatni. Ahol pofátlanul, a mi pénzünkből, 60 millióból építenek lombkoronasétányt a fátlan pusztaságba Nyírmártonfalván. És ha valaki ez ellen szót emel? Azt a Pegasus kémszoftverrel, terroristáknak fenntartott fegyverekkel hallgatják le: újságírókat, ügyvédeket, tisztességes magyar állampolgárokat. Aki pedig az utcára menne, azt a 2025-ös, rohamtempóban elfogadott gyülekezési törvénnyel és a Pride betiltásával próbálják elhallgattatni.
Miközben itthon álszent módon a szuverenitásról papolnak, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak csúfolt ÁVH-utóddal vegzálják a civileket, a valóságban idegen érdekeknek adták el Magyarországot. Titkosított gigaszerződésekkel láncoltak minket Kínához és Oroszországhoz a Paks II. és a Budapest-Belgrád vasútvonal révén. Pénzért, letelepedési kötvényekkel engedtek be az országba és az EU-ba kétes alakokat, köztük az Interpol által körözött Pharaon professzort, aki békésen üzletelt a miniszterelnök vejével. Vérlázító módon futni hagyták az azeri baltás gyilkost, és diplomáciai autóval menekítették ki a börtön elől a korrupt macedón ex-kormányfőt, Gruevszkit. És most, 2026 áprilisában már feketén-fehéren halljuk a kiszivárgott Szijjártó-Lavrov hangfelvételeken, ahogy a magyar külügyminiszter, aki éveken át hazudott az orosz hackertámadásról, nyíltan jelenti a nyugati szövetségeseink titkait Moszkvának. Ők nem Magyarországot védik, hanem a saját zsebüket és a keleti diktátorokat!
De ennek most vége.
Egy ország nem lehet egy szűk elit magánvállalkozása. Nem fizethetjük tovább a számlát a soha meg nem térülő luxusberuházásokért, a jachtokért, a magánrepülőkért, miközben az alapvető állami szolgáltatások, a kórházaink és az iskoláink összeomlanak körülöttünk.
Holnap, amikor az urnákhoz lépünk, nem pusztán pártok között választunk. Egy korszak felett mondunk ítéletet. Arról döntünk, hogy eltűrjük-e tovább ezt a végtelen büntetlenséget, aljasságot és gőgöt.
Holnap arra a Magyarországra szavazunk, ahol a törvény mindenki számára ugyanaz. Ahol a politikus retteg a számonkéréstől, és nem a választó a politikustól. Ahol a közpénz nem magánvagyon, és ahol az ország vezetői a mi alkalmazottaink, nem pedig az uraink. Ahol a nemzetbiztonság nem egyenlő az orosz érdekek kiszolgálásával, és ahol a gyermekvédelem nem egy üres, álszent kampányszlogen.
Ne hagyjátok, hogy bárki megfélemlítsen, és ne higgyétek el a legmérgezőbb hazugságukat: hogy már úgyis mindegy! Holnap a fülke magányában ott lesz a kezünkben a toll. A fegyver, amitől ők a legjobban rettegnek.
Álljunk bele. Menjünk el, és zavarjuk el azokat, akik ellopták a jövőnket, elárulták a hazánkat és visszaéltek a bizalmunkkal.
Váltsuk le a tolvajokat! Szabadítsuk fel Magyarországot!
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!