„Elbuktak a próbán” – Brutális üzenetet küldött a szuperhatalom vezetője, recseg-ropog a katonai szövetség.
Míg a világ fellélegzett az iráni fegyverszünet hírére, a zárt ajtók mögött egy sokkal súlyosabb, globális repedés indult el. Mark Rutte NATO-főtitkár és Donald Trump amerikai elnök washingtoni találkozója után egyértelművé vált: a világ legnagyobb katonai szövetségén belül a bizalom a nullára csökkent. Az amerikai adminisztráció nyíltan árulással vádolja a szövetségeseket, az elnök dühöng, a NATO pedig kétségbeesetten próbálja menteni a menthetőt. A kérdés már nem az, hogy van-e válság, hanem az, hogy túléli-e ezt a szövetség.
Amikor a NATO első embere, Mark Rutte besétált a Fehér Házba, pontosan tudta, hogy viharba érkezik. A feszültség már hetek óta tapintható volt, mióta az európai szövetségesek nyíltan megtagadták a fegyveres részvételt az Egyesült Államok iráni háborújában és a Hormuzi-szoros újranyitásában. Az amerikaiak vérig sértődtek azon, hogy egyedül hagyták őket a globális olajválság elhárításában.
A kétórás találkozó után Rutte a diplomáciai protokoll mögé bújva „nagyon őszinte és nyílt” megbeszélésről beszélt, ám az igazi bombát nem ő, hanem maga a Fehér Ház dobta le.
„A NATO nem volt ott, amikor szükségünk volt rá!”
Donald Trump a találkozó után szokás szerint a saját közösségi oldalán, a Truth Socialön, csupa nagybetűvel üvöltötte világgá a dühét.
„A NATO NEM VOLT OTT, AMIKOR SZÜKSÉGÜNK VOLT RÁ, ÉS AKKOR SEM LESZ OTT, HA ÚJRA SZÜKSÉGÜNK LESZ RÁ. EMLÉKEZZETEK GRÖNLANDRA, ARRA A HATALMAS, ROSSZUL KORMÁNYZOTT JÉGTÖMBRE!!!” Hogy a dolog mennyire nem csak az elnök magánakciója, azt Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője is megerősítette. Kerek perec kijelentette, hogy a NATO-t „próba elé állították, és elbukott”. Washington olvasatában az európai országok egyszerűen hátat fordítottak annak az amerikai népnek, amely évtizedek óta finanszírozza a védelmüket.
Rutte magyarázkodik, az amerikai kilépés árnyéka a levegőben
A NATO-főtitkár a CNN-nek adott interjújában kétségbeesett kármentésbe kezdett. Azzal érvelt, hogy az európaiak igenis segítettek: megnyitották a légterüket, a logisztikai hálózataikat és a bázisaikat az amerikai erők előtt, és támogatják az iráni nukleáris fenyegetés felszámolását. Trumphoz azonban ez a „passzív” támogatás édeskevés volt. Ő proaktív kiállást és fegyveres részvételt követelt.
A legforróbb kérdés azonban az, hogy a szakítás elvezethet-e a NATO felbomlásához. Bár Trump a tárgyalások előtt belengette a kilépés lehetőségét, Rutte ügyesen kitért a válasz elől, amikor erről kérdezték.
A valóság azonban az, hogy Trump kezét jogilag megkötötték: az amerikai Kongresszus még 2023 végén átvert egy törvényt, amely megtiltja, hogy az elnök egyoldalúan, a Szenátus kétharmados jóváhagyása nélkül kiléptesse az országot a szövetségből. Trump tehát egyelőre nem tudja egy tollvonással megszüntetni az amerikai jelenlétet, de az üzenete világos: az Egyesült Államok többé nem tekint feltétlen védőhálóként a NATO-ra.
Egy olyan korban, amikor a világ a harmadik világháború peremén táncol, a Nyugat legfontosabb katonai pillérének megrepedése a lehető legrosszabb hír Európa számára.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!