Pár óránk maradt: éjszaka kiderül, ránk omlik-e a globális gazdaság.
A történelem egyik legfeszültebb kedd estéjét éli át a globális diplomácia és a világgazdaság. Donald Trump amerikai elnök példátlan, apokaliptikus hangvételű ultimátumot intézett Iránhoz: ha kedd estére nem nyitják meg teljesen a világgazdaság ütőerét jelentő Hormuzi-szorost, megsemmisítő csapás következik. Az iráni Forradalmi Gárda válaszul bejelentette: leveszik a kesztyűt, és minden eddigi önmérsékletet félredobnak. Katar eközben a harmadik világháború elszabadulásától retteg.
Amit hetek óta sejteni lehetett, az mostanra nyílt, mindent vagy semmit kártyajátékká fajult. A február végén megindult amerikai-izraeli katonai műveletek egyetlen kritikus pontra fókuszálnak: a Hormuzi-szoros újranyitására. Ahogy arról a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is beszámolt, a szoros iráni blokádja önmagában elég ahhoz, hogy térdre kényszerítse a globális energia- és élelmiszerpiacot.
Donald Trump azonban megelégelte az állóháborút, és kedd estére húzta meg a vörös vonalat.
Apokaliptikus fenyegetés a közösségi médiában
Az amerikai elnök kedd reggeli posztja a saját közösségi oldalán olyan volt, mintha egy hollywoodi katasztrófafilm forgatókönyvéből lépett volna elő:
„Egy egész civilizáció fog ma éjjel elpusztulni, és soha többé nem hozható vissza. Nem akarom, hogy ez megtörténjen, de valószínűleg meg fog.”
Trump posztjában egy „Teljes és Teljes Körű Rendszerváltást” vizionált Iránban, hozzátéve, hogy a világ ma este történelmet ír, és „47 évnyi zsarolás, korrupció és halál fog végre véget érni.”
Hogy a fenyegetés nem csak üres szóbeszéd, azt a keddre virradó éjszaka eseményei is bizonyítják: amerikai erők az éj leple alatt katonai célpontokat bombáztak a stratégiai fontosságú iráni Kharg-szigeten. Bár a hivatalos washingtoni tájékoztatás sietett leszögezni, hogy (egyelőre) nem az olajipari infrastruktúrát érte találat, az üzenet egyértelmű volt: a célkereszt már a legérzékenyebb pontokon van.
Irán leveszi a kesztyűt, Katar retteg
A fenyegetésre a teheráni vezetés elit alakulata, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) kíméletlen válasszal reagált. Kedd délutáni közleményükben nyíltan megfenyegették a szomszédos Öböl-menti arab államokat és az ott állomásozó amerikai erőket.
A Gárda közölte: eddig a jószomszédi viszony jegyében komoly önmérsékletet tanúsítottak a célpontok kiválasztásakor, ám mostantól „ezeket a szempontokat eltörölték”. Noha állításuk szerint nem ők fognak civil célpontokra támadni, ha az Egyesült Államok vagy Izrael megpróbálja elpusztítani az iráni gáz-, acél- vagy áramhálózatot, habozás nélkül, pusztító erővel válaszolnak. „Amerika ostoba vezetőinek fogalmuk sincs róla, milyen fontos eszközeik vannak a harcosaink lőtávolságán belül” – szólt a figyelmeztetés.
A pattanásig feszült helyzetben Katar – a térség egyik legfontosabb diplomáciai közvetítője – próbálja kétségbeesetten rángatni a vészféket. Majed Al-Ansari külügyi szóvivő drámai hangon figyelmeztetett: ha a konfliktus ma éjjel kikerül az irányítás alól, annak beláthatatlan következményei lesznek a nemzetközi biztonságra és a globális energiapiacokra nézve.
„Ebben a háborúban nincsenek nyertesek, csak vesztesek, és a vesztesek hálója a gazdasági összeomlás miatt napról napra bővül”
– mondta a katari szóvivő, egyenesen utalva arra a „fekete áprilisra”, ami miatt Magyarország és a világ többi importfüggő állama is a szakadék szélén egyensúlyoz.
Az óra ketyeg. A világ sorsa és a világgazdaság jövője a ma éjszakai eseményeken múlik a Közel-Keleten.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!