A DK elnöke szerint az erős baloldal az egyetlen garanciája a parlamentben annak, hogy a kormányváltás után megszüntetik a határon túliak szavazati jogát.
Miért vált éppen most fontossá a határon túli szavazatok ügye?
A Demokratikus Koalíció már a 2011-es megalakulása óta, a magyar pártok közül egyedüliként, következetesen ellenezte a határon túliak szavazati jogát. Már 15 éve változatlanul azt valljuk, hogy aki soha nem élt, soha nem adózott Magyarországon, aki nem viseli a döntése következményét, az ne szavazhasson magyar választásokon. A 2026-os országgyűlési választásra azonban a Fidesz szintet lépett: még két hónap van a választás napjáig, de már közel 500 ezer határon túli regisztrált, hogy április 12-én szavazhasson.
A közvélemény-kutatások szerint ez a félmillió ember többségében Fidesz-szavazó. Korábban is így volt, hiszen az Orbán-rendszerben lezajlott eddigi három parlamenti választáson a határon túliak szinte mindegyike a Fideszre szavazott. 2022-ben 264 031 határon túli levélszavazat érkezett a magyar országgyűlési választásra, ennek 94 százaléka a Fideszre. Ha idén április 12-én 500 ezer szavazó jelenik meg Orbán Viktor oldalán, az 4 extra parlamenti mandátumot jelent a Fidesznek. Ez a négy mandátum akadályozhatja meg a kormányváltást.
Miért csak a DK támogatja a határon túliak szavazati jogának megszüntetését?
Ez egy alapvető, elvi különbség a baloldal és a jobboldal között. Sőt ebben a kérdésben a teljes magyar jobboldal Orbán Viktor ideológiai bűvkörében van. Aki csak felemeli a szavát a határon túliak szavazati joga ellen, az rögtön magyarellenes lesz, meg kommunista lesz, és árad ellene a gyűlölet.
Ez nem véletlen, mert a jobboldali pártok, tehát a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk a határon túliak kettős állampolgárságát politikai célokra akarják felhasználni. Határon túli szavazatokat akarnak szerezni azzal, hogy a magyar állam költségvetéséből, a magyarok adóforintjaiból milliárdos támogatásokat osztogatnak, illetve ígérnek a határon túliaknak. A Bethlen Gábor Alap csak a tavalyi évben 91 milliárd forint magyar adóforintot osztott ki határon túli szervezeteknek Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és más országokban.
Mi, baloldaliak azonban a határon túliak kettős állampolgárságát a nemzetegyesítés szimbolikus intézményének tekintjük. Magyarként élhetünk más-más országban, de a nyelvünk, a kultúránk, a közös emlékeink mellett a magyar állampolgárságunk, a magyar útlevelünk formálisan is Magyarországhoz köt minket.
De éppen ezt a nemzetegyesítést teszi tönkre a határon túliak anyaországi választójoga. Hiszen éket ver magyar és magyar közé. Amíg a határon túliak szavazhatnak a magyarországi választásokon, az anyaországiak nem szavazhatnak a határon túliak választásain. Amíg a határon túliak beleszólhatnak abba, hogy Magyarországon ki legyen a miniszterelnök, mennyi áfát fizessünk, mennyi legyen a minimálbér és a nyugdíj, mekkorák legyen a kórházi várólisták, addig mi ebben nem szólhatunk bele a határon túl. Ez nem igazságos. És ellenszenvet szül határon túli és anyaországi magyar között. Sőt, viszályt szül a határon túli magyarok között is a magyarországi pártok közötti harc.
De miért szavaznak a Fideszre a határon túliak?
Határon túliként könnyű fideszesnek lenni. A szép szavak, a támogatások, néha egy-egy határon túli dzsembori Orbán-beszéddel és koncertekkel. De a Fidesz 54-féle adója nem megy a határon túlra. A 27 százalékos áfa sem megy a határon túlra (Szlovákiában 23 %, Romániában 21 %, Szerbiában 18% az áfa – a szerk.). Ahogy az 1-2 éves kórházi várólisták sem mennek a határon túlra, meg az ordító korrupció és a többi gazemberség. Így könnyű fideszesnek lenni, hogy nem viselik a döntésük következményét. Nekik csak egy X a szavazólapon, nekünk viszont 4 év korrupció.
Egyedül a határon túliak szavazhatnak levélben a magyarországi választásokon. Ez nem növeli a választási csalások esélyét?
Mivel a Fideszre érkezik a határon túli szavazatok szinte egésze, nem csoda, hogy csak a határon túliak szavazhatnak levélben. Akik viszont például Angliában vagy Németországban dolgoznak, és többségük ugye nem rajong az Orbán-kormányért, ők el kell, hogy utazzanak a legközelebbi magyar külképviseletre, ott sorban kell állniuk és azután szavazhatnak.
A levélszavazatokat viszont a Fideszt támogató határon túli szervezetek csapatai gyűjtik be, sőt „segítenek” a kitöltésükben is. Számos esetről van bizonyíték, hogy külföldön dolgozó fiaik, lányaik helyett a szüleik töltötték ki a szavazólapokat Erdélyben. De volt, amikor félig megégett szavazólapokra bukkantak egy szemétdombon Marosvásárhely mellett, amelyeken látszott, hogy ellenzékre adott szavazatokat tartalmaztak. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a levélszavazatokat nem biztonsági borítékban kell feladni, így „útközben” bárki manipulálhatja a tartalmát.
Mit fog tenni a DK, hogy megszüntethesse a határon túliak szavazati jogát?
Ahhoz, hogy megszüntessük a határon túliak szavazati jogát, két dolog szükséges: az egyik a kormányváltás április 12-én, a másik az erős baloldal jelenléte a parlamentben. Csak az erős baloldal jelenthet garanciát arra, hogy eltöröljük az Orbán-rendszer igazságtalan választási rendszerét, hiszen a jobboldali pártok, a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk támogatják a határon túliak szavazati jogát.
De a határon túli szavazatok jelentette veszélyt már a választások napjáig tudatosítani akarjuk a magyar választópolgárokban. Ezért rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeztünk, hogy még a választások előtt beterjesszük a határon túliak szavazati jogának megszüntetéséről szóló, azonnali javaslatainkat. Emellett intenzív kampányba is kezdtünk, közterületi plakátokon és a közösségi médiában is. A terveink szerint pedig a kormányváltás után egy nagyszabású választójogi reformot viszünk az Országgyűlés elé, amely nemcsak a határon túliak szavazati jogát szünteti meg, hanem arányos, kétfordulós választási rendszert hoz létre.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!