A Washington Post nemrég robbantotta a bombát a magyar diplomáciáról. Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen hívta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot. Ezek a hívások az uniós csúcstalálkozók szüneteiben történtek a lap szerint. A cikk szerint Szijjártó lényegében élőben közvetített az érzékeny megbeszélésekről.
A nyugati szövetségesek számára ez a viselkedés hatalmas biztonsági kockázat. A Politico értesülései szerint az Európai Unió megelégelte a helyzetet. A brüsszeli lap arról ír, hogy példátlan lépésre szánták el magukat. Kizárják Magyarországot a legbizalmasabb uniós tárgyalásokból és információs csatornákból. Az uniós vezetők attól tartanak, hogy a magyar kormány szivárogtat. Félnek, hogy a Putyin-rezsim azonnal megkapja az érzékeny európai adatokat.
A bizalomvesztés mostanra szinte teljesnek mondható Brüsszel és Budapest között. Az eset súlyos kérdéseket vet fel a magyar külpolitikával kapcsolatban. Valószínűleg nem ez a moszkvai jelentés volt az első szívességkérés.
Ne gondoljuk naivan, hogy Lavrov nem kért már szívességet Szijjártótól. Ugyanígy elképzelhető, hogy Putyin is kért már ilyet Orbán Viktortól.
A nemzetközi sajtó egyre többször cikkezik a magyar-orosz kapcsolatokról manapság. Sok elemző szerint ez az orosz függési viszony rendkívül káros. Nagyon rossz forgatókönyvet eredményezhet abban az esetben, ha Orbán nyeri a választást. Az ország elszigetelődése a nyugati szövetségi rendszerekben ezáltal tovább gyorsulhat. Egy ilyen útvonal végén a teljes európai kirekesztettség is várhat ránk.
Képzeljünk el egy beszélgetést, amely ma már nem is tűnik teljesen abszurdnak. A moszkvai vonal megcsörren, és Lavrov hívja a magyar minisztert.
– Szia, Péter! Kérnék egy szívességet, de ahhoz Magyarországnak ki kéne lépnie a NATO-ból.
– Értem, Szergej, utánanézek, mit tehetünk a kéréssel kapcsolatban.
Ez a fiktív párbeszéd ma még talán erős túlzásnak hathat. Azonban a jelenlegi diplomáciai irányvonal mellett egyre rémisztőbb a realitása. A kormánypárti politikusok igyekeznek tagadni a kiszivárgott amerikai sajtóértesüléseket jelenleg. Szijjártó Péter a vádakat egyszerű ukrán propagandának és hazugságnak minősítette. A hazai ellenzék viszont nyílt hazaárulást emleget a lehallgatási botrány kapcsán.
Az Európai Unió lépése mindenesetre önmagáért beszél a jelenlegi helyzetben. Ha Brüsszel valóban elzárja az információkat, az történelmi mélypontot jelenthet. Magyarország így másodrangú taggá válhat a saját szövetségi rendszerén belül.
A választások közeledtével a külpolitikai orientáció kérdése egyre fontosabbá válik. A Washington Post cikkének időzítése is különösen érzékeny a kormánynak. A magyar választási kampány éppen a legintenzívebb szakaszába lépett most. A kormánypártok a békepártiság szlogenjével próbálják megnyerni a hazai szavazókat. Eközben a nyugati sajtó az orosz hírszerzés beépüléséről ír folyamatosan. A nyugati diplomaták már régóta gyanakodtak a magyar különutas politikára. A mostani szivárogtatási botrány csak megerősítette a korábbi brüsszeli félelmeket.
A Politico forrásai szerint a döntés már gyakorlatilag megszületett Brüsszelben. Nem fognak megosztani több kritikus katonai vagy stratégiai adatot velünk. Ez a mély bizalmatlanság a magyar gazdaságra is súlyos hatással lehet. A külföldi befektetők sem szeretik a bizonytalan politikai és diplomáciai helyzeteket. A szavazóknak rövidesen mérlegelniük kell az orosz kapcsolatok hosszú távú árát.
A sokat hangoztatott keleti nyitás politikája most a nyugati ajtók bezáródását hozta. Az orosz érdekek kiszolgálása sosem marad következmények nélkül Európa közepén. Az ország biztonsága, nemzetközi megítélése és jövője a tét a következő hetekben.
Ne állj meg itt! Olvass tovább az Ellenszél változatos tartalmai között.
Kövess minket a Facebookon is!