Trump megfojtotta Kubát: polgárháborús káosz lángolt fel a szigetországban.
Sötétedés után edényeket verő, elkeseredett emberek, áram nélkül maradt egyetemisták, és lángba boruló pártszékházak – Kubában az elmúlt évtizedek legdurvább és legveszélyesebb krízise robbant ki a hétvégén. Bár Havanna próbálja eltussolni a bajt, és egyszerű „vandál cselekményeknek” beállítani a történteket, a valóság az, hogy a szigetország a teljes összeomlás szélére sodródott. A robbanásig feszült helyzet mögött pedig nem más áll, mint Donald Trump, aki egy kíméletlen stratégiai húzással lényegében elzárta Kuba oxigéncsapját.
Betörték a párt kapuit, dörzsölik a fegyvereket
A szigorú kubai rezsim alatt a tüntetések rendkívül ritkák, hiszen a résztvevők pontosan tudják: a legkisebb ellenállást is brutális megtorlás követi. Mostanra azonban az éhínség és a sorozatos, megbénító áramszünetek átszakították a félelem gátját. A havannai egyetemisták ülősztrájkba kezdtek az áramhiány miatt leállt oktatás ellen, éjszakánként pedig a latin-amerikai tiltakozások hagyományos formája, a fazékverés (cacerolazo) veri fel a csendet.
Szombaton azonban a békés elégedetlenség nyílt erőszakba torkollott. A helyi hatóságokkal folytatott eredménytelen egyeztetések után a tömeg megrohamozta a kommunista párt egyik városi bizottságának székházát. A közösségi médiába kiszivárgott felvételeken jól látszik, ahogy a dühös emberek köveket dobálnak és „szabadságot!” kiabálva törnek be az épületbe, miközben az éjszaka folyamán más kormányzati intézményeket is megrongáltak. Bár az állami média mereven tagadja, a Justicia11 emberi jogi szervezet szerint már lövések is dördültek, és a hatóságok eddig öt embert vettek őrizetbe.
Trump beváltotta a fenyegetését
Hogy megértsük, miért omlott össze kártyavárként a kubai infrastruktúra, alig pár hónapot kell visszamennünk az időben, egészen az amerikai elnök drasztikus dél-amerikai beavatkozásáig. Január 3-án az amerikai erők Venezuelában lényegében elrabolták Nicolás Maduro korábbi elnököt, aki addig Havanna legfőbb politikai és gazdasági támasza volt. Trump ezt követően azonnali hatállyal elvágta a Kubába tartó venezuelai olaj- és pénzszállítmányokat.
De a Fehér Ház itt nem állt meg. Január 29-én egy elnöki rendelettel totális blokádot vontak a sziget köré: másodlagos gazdasági szankciókkal fenyegettek meg minden olyan államot a világon, amely fosszilis energiahordozót merne eladni Kubának. Mivel a kubai elektromos hálózat szinte teljes egészében ezekre az elavult, olajalapú erőművekre épül, az ország szó szerint sötétségbe borult és megbénult.
Trump egy percig sem csinált titkot a szándékaiból. A március eleji, Mar-a-Lagó-i csúcstalálkozón nyíltan a latin-amerikai vezetők szemébe mondta a stratégiáját: az Irán elleni háború lezárultával Kuba lesz a „következő” célpont. Ahogy fogalmazott, a venezuelai történelmi átalakulás után már csak idő kérdése, hogy a „nagy változás” Kubát is elérje. Úgy tűnik, az amerikai elnök nem hagyományos katonai invázióval, hanem a sziget teljes kiéheztetésével akarja térdre kényszeríteni a havannai rezsimet – a polgárháborús szikra pedig szombaton már lángra is lobbant.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!