Sokan azt gondolják, hogy a választás egy egyszerű futóverseny. Aki elsőként ér célba, az mindent visz és kormányt alakít. Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció politikusa azonban rávilágított a valóságra. A magyar közjog ennél sokkal összetettebb szabályok szerint működik. Legfrissebb bejegyzésében tiszta vizet öntött a pohárba a szavazóknak. A választások sorsát a matematika és a szövetségek fogják eldönteni.
Rögtön az elején tisztázni kell a bűvös százas szám jelentőségét
Magyarország egy parlamentáris demokrácia. Ez a gyakorlatban egy nagyon fontos dolgot jelent mindenki számára. A miniszterelnök személyéről nem közvetlenül a magyar választópolgárok döntenek. A végső szót mindig az újonnan felálló parlament mondja ki.
A döntéshez pedig stabil parlamenti többségre van szükség a Házban. A magyar Országgyűlés összesen 199 fős képviselői létszámmal működik. Ebből adódik a legfontosabb politikai matematikai szabály. Legalább 100 képviselő együttes támogatása kell a sikeres kormányzáshoz.
Tehát egyáltalán nem a puszta sorrend számít a végeredménynél. Lehet egy adott pártnak a legtöbb szavazata a választás éjszakáján. Sőt, övék lehet a legnagyobb létszámú parlamenti frakció is. De ha nincs meg a száz emberük, ellenzékben maradnak. Főleg akkor, ha egyetlen más párt sem akar velük összeállni. A politika ugyanis egy kőkemény csapatsport a mindennapokban. Itt mindig az győz, aki képes megbízható partnereket találni. A parlamenti többség megszerzése a végső és legfontosabb cél.
Itt jönnek a képbe az úgynevezett királycsináló kisebb pártok. Nagyon sokszor ők jelentik a mérleg nyelvét a rendszerben. Néhány százaléknyi szavazatuk is sorsdöntő lehet egy kiélezett helyzetben. Ezek a voksok dönthetik el a nagy tömbök sorsát. Meghatározzák, hogy végül melyik politikai erő tud kormányt alakítani. Egy ötszázalékos párt sokszor fontosabb lehet a hatalom szempontjából. Akár egy negyven százalékos támogatottságú pártnál is nagyobb súlyuk lehet. Feltéve, ha pont az ő szavazataikon múlik a többség.
Érdemes visszaemlékezni a 2002-es országgyűlési választások izgalmas napjaira. Az akkori helyzet a tökéletes példa erre a politikai logikára. Akkor a Fidesz és az MDF szövetsége szerezte a legtöbb mandátumot. Összesen 188 parlamenti helyet sikerült megszerezniük a választóktól. Az MSZP azonban 178 hellyel a háta mögött szövetséget kötött. Koalícióra léptek a 20 mandátumos SZDSZ-szel a kormányzásért.
A végeredmény mindenki számára jól ismert a magyar történelemből. Hiába volt a Fideszé a messze legnagyobb parlamenti frakció. Az MSZP és az SZDSZ párosának megvolt a szükséges többsége. A 386 fős parlamentben 198 helyet birtokoltak együttes erővel. Így végül ők alakíthattak új kormányt az ország élén.
A legfőbb tanulság tehát teljesen egyértelmű mindenki számára. A választás nem csak a puszta népszerűségről szól manapság. Arról is szól, hogy ki tud stabil többséget szerezni magának.
Minden egyes megszerzett mandátum sorsdöntő lehet a végelszámolásnál. Minden kisebb pártra leadott szavazat átírhatja a végső egyenletet. Most is könnyen előfordulhat ez a forgatókönyv a jövőben. Nagyon könnyen a kisebb pártokon múlhat majd a kormányváltás sikere. A Mi Hazánk Mozgalom már nyíltan be is jelentkezett. Készek kisegíteni a Fideszt egy nehéz politikai helyzetben. Ezért is rendkívül fontos a szavazatok tudatos és okos leadása.
A Demokratikus Koalíciónak minél nagyobb súllyal kell jelen lennie. Egy erős ellenzéki jelenlét elengedhetetlen a Parlamentben a sikerhez. Minden kormányváltást akaró szavazatnak óriási súlya van a rendszerben. Az Orbán-kormány leváltása tehát egyáltalán nem lehetetlen feladat. Csak okosan kell használni a választási matematika adta lehetőségeket. Ne hagyjuk, hogy a kormánypárti propaganda megtévesszen minket idén. A valós számok és a parlamenti matematika sosem hazudnak – írja bejegyzésében Arató Gergely.