Súlyos amerikai veszteségek az iráni háborúban – mi lesz ebből?

Súlyos amerikai veszteségek az iráni háborúban - mi lesz ebből?

Súlyos amerikai veszteségek az iráni háborúban: A halott legfőbb vezetőt bosszulják, az USA és Izrael megállíthatatlanul bombáz.

Az Egyesült Államok és Izrael iráni inváziója a második napjába lépett, és az események drámai fordulatot vettek. A vasárnapi (március 1.) fejlemények alapján a háború egyre véresebbé válik, a konfliktus pedig kilépett az irányíthatóság keretei közül. A legfrissebb jelentések szerint a Trump-adminisztráció által indított offenzíva már amerikai életeket is követelt.

3 amerikai katona meghalt, 5 súlyosan megsebesült

Az eddig „sebészi pontosságúként” kommunikált hadművelet súlyos áldozatokkal járt az amerikai fegyveres erők számára is. Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) vasárnap hivatalosan is bejelentette:

  • Három amerikai szolgálati tag életét vesztette az iráni hadműveletek során.

  • További öt amerikai katona súlyosan megsebesült.

A hadsereg egyelőre nem közölt részleteket arról, hogy a katonák pontosan hol és milyen körülmények között vesztették életüket, de ez a veszteség alapjaiban írhatja át az amerikai közvélemény (és a washingtoni törvényhozás) hozzáállását a háborúhoz.

Az új iráni vezetés: „Pusztító csapásokat mérünk rátok”

Az izraeli és amerikai támadások szombaton végeztek Ali Khamenei legfőbb vezetővel. A megüresedett hatalmi űrt azonnal betöltötték:

  • Maszud Pezeskian iráni elnök a televízióban bejelentette, hogy egy új, háromtagú vezetői tanács (amelynek ő maga is tagja) megkezdte a munkáját.

  • Abbasz Araghchi külügyminiszter az Al Jazeerának megerősítette, hogy 1-2 napon belül megválasztják az új legfőbb vezetőt.

A rezsim válasza egyértelmű és könyörtelen: Mohammad Bagher Qalibaf iráni parlamenti elnök televíziós beszédében kijelentette, hogy a Nyugat átlépett egy vörös vonalat. „Olyan pusztító csapásokat fogunk mérni rátok, hogy ti magatok fogtok könyörögni” – mondta a politikus, utalva a bosszúra.

Rakétaeső a szomszédokra és Izraelre

Irán beváltotta az ígéretét, és kiterjedt csapássorozatot indított a régióban lévő amerikai és izraeli érdekeltségek ellen:

  • Öböl menti országok lángokban: Irán ballisztikus rakéták és drónok százait lőtte ki az Egyesült Arab Emírségekre (ahol három külföldi állampolgár meghalt, 58 megsebesült), Kuvaitra (egy halott, 20 sebesült), Bahreinre, Katarra és Ománra. Bár a légvédelmi rendszerek a lövedékek többségét elfogták, a károk így is jelentősek.

  • Tengeri háború: A stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosban – ahol a világ olajforgalmának ötöde halad át – már két olajszállítót is támadás ért, egy indiai-iráni legénységű hajón négy tengerész megsérült. Ezzel párhuzamosan az amerikai erők elsüllyesztettek egy iráni hadihajót az Ománi-öbölben.

  • Izrael támadás alatt: Irán Izraelt is tűz alá vette. A Magen David Adom mentőszolgálat jelentése szerint egy közép-izraeli csapás legalább hat ember életét követelte, és 23-an megsebesültek.

Izrael nem áll le: „Megállás nélküli légivonat”

Az izraeli hadsereg vasárnap is folytatta a masszív bombázást. Israel Katz védelmi miniszter „megállás nélküli légivonatot” ígért a katonai és vezetői célpontok ellen. Hatalmas robbanás rázta meg Teherán szívét vasárnap. A csapások a rendőrség főkapitányságának, az állami televíziónak, a Védelmi Minisztériumnak és a Forradalmi Bíróságnak otthont adó negyedeket érték.

Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy a csapásokkal 40 magas rangú iráni katonai vezetőt, köztük a fegyveres erők vezérkari főnökét, Abdolrahim Mousavit is likvidálták.

Globális pánik és elsötétítés

A feszültség tovább terjed: Pakisztánban, Karacsi városában kilencen meghaltak, miután feldühödött tüntetők megpróbálták megrohamozni az amerikai konzulátust.

Az amerikai külügyminisztérium az egész Közel-Keleten felszólította a követségi dolgozókat és az amerikai állampolgárokat, hogy keressenek menedéket.

Kína és Oroszország a nemzetközi jog megsértéseként ítélte el az akciót, a globális hajózási óriás, a Maersk pedig a biztonsági kockázatok miatt átirányítja a hajóit a Vörös-tengerről a Jóreménység foka felé.

Eközben Iránban a lakosság teljes információs sötétségben él: az országos internetkapcsolat a normális szint mindössze 1 százalékára esett vissza. A helyzet óráról órára romlik, és a diplomáciai megoldás egyelőre teljesen esélytelennek tűnik.


További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!

loading...