A NATO felbomlása ma még elképzelhetetlennek tűnő forgatókönyv, ám egyetlen rossz geopolitikai lépés dominóként dönthetné romba a nyugati világ védelmi rendszerét. Amikor Donald Trump 2019-ben felvetette Grönland megvásárlását, sokan mosolyogtak, de a stratégák nem: ők látták a jéghegy csúcsa alatti feszültséget. De mi történne egy extrém, „rémálom-szcenárió” esetén, ha az USA nem kérne, hanem követelne, és az üzleti ajánlatot katonai ultimátum váltaná fel? Elemeztük a helyzetet: a jogi lehetetlenségtől a katonai bénultságig minden azt mutatja, hogy ez a lépés a szövetség végét jelentené.
A stratégiai kényszer
Ahhoz, hogy megértsük, miért kockáztatná Washington a NATO felbomlása lehetőségét egy fagyos szigetért, látnunk kell a mélyebb összefüggéseket. Grönland ma már nem csak jég és hó, hanem a 21. századi technológiai háború egyik legfontosabb hadszíntere.
-
A ritkaföldfémek csatája: A sziget alatt rejtőzik a világ egyik legnagyobb kiaknázatlan ritkaföldfém-készlete. Neodímium, diszprózium és egyéb anyagok nélkül nincs okostelefon, nincs elektromos autó, és ami a Pentagonnak a legfájóbb: nincs F-35-ös vadászgép sem. Jelenleg Kína uralja a piacot, Grönland megszerzése tehát nemzetbiztonsági kérdés az USA-nak.
-
Az „Északi Selyemút”: A globális felmelegedés miatt olvadó sarki jég új hajózási útvonalakat nyit. Aki Grönlandot birtokolja, az kapusként ellenőrzi az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger közötti átjárót, kiszorítva Oroszországot és Kínát.
-
A Thule (Pituffik) bázis: Ez nem csupán egy repülőtér, hanem az amerikai rakétavédelmi rendszer „szeme”. Innen figyelik az orosz interkontinentális rakétákat; a bázis elvesztése vagy Dánia általi korlátozása katasztrofális lenne az USA védelmére nézve.
Dánia jogi pajzsa a katonai erő ellen
Egy nyílt konfliktusban Dánia katonai esélyei a nullával egyenlőek. A dán hadsereg (Forsvaret) tiszteletre méltó, de törpe az amerikai óriás mellett. Koppenhága azonban tisztában van ezzel, ezért a védekezése nem a harctéren, hanem a tárgyalóasztalnál zajlana, felgyorsítva a NATO felbomlása körüli vitákat.
-
A jogi lehetetlenség: Dánia még ha akarná, sem adhatná el a szigetet. A 2009-es önrendelkezési törvény (Act on Greenland Self-Government) feketén-fehéren kimondja: a természeti kincsek és a terület feletti rendelkezés joga a grönlandi népet (az inuitokat) illeti. Egy amerikai invázió tehát nemcsak Dánia megtámadása lenne, hanem egy őslakos nép jogainak sárba tiprása, ami azonnali nemzetközi jogi válságot okozna.
-
Diplomáciai blokád: Dánia az ENSZ Biztonsági Tanácsához és az EU-hoz fordulna. Bár az USA vétózhat az ENSZ-ben, az Európai Unió egységes gazdasági szankciói (pl. amerikai techcégek elleni fellépés) komoly fájdalmat okoznának Washingtonnak.
A NATO felbomlása: Az 5. cikkely csődje
Ez a forgatókönyv legkritikusabb pontja. A NATO alapköve, az 5. cikkely kimondja: „egy tagállam elleni fegyveres támadást az egész szövetség elleni támadásnak tekintenek”. De a rendszertervezők nem számoltak azzal, hogy mi van, ha a „biztonsági őr” rabolja ki a bankot.
-
A döntésképtelenség: A NATO döntéseihez konszenzus kell. Ha Dánia aktiválja az 5. cikkelyt az USA ellen, az USA (mint a NATO Tanács tagja) megvétózza a saját maga elleni fellépést. Ez a jogi paradoxon azonnal megbénítaná a szervezetet.
-
A bizalom vége: Ha a NATO nem védi meg egyik alapító tagját a másiktól, a szövetség értelmét veszti. A NATO felbomlása ekkor már nem kérdés, hanem tény lenne. A tagállamok kénytelenek lennének új, USA-mentes európai védelmi paktumot kötni, ami évtizedekre visszavetné a nyugati biztonságot.
Kitörne a III. világháború a Nyugaton belül?
A válasz megnyugtató: valószínűleg nem. Bár a politikai kapcsolatok megszakadnának, a fegyveres harc Európa és az USA között fizikai képtelenség.
Ennek okai tisztán logisztikaiak és stratégiaiak:
-
Logisztikai hiány: Az európai haderők (még a britek és franciák is) nagyrészt az amerikai szállítókapacitásra és hírszerzésre támaszkodnak. Nincs elég hadihajójuk és szállítógépük ahhoz, hogy partra szálljanak Grönlandon és megütközzenek az amerikai tengerészgyalogsággal.
-
Nukleáris patthelyzet: Három atomhatalom (USA, UK, Franciaország) feszülne egymásnak. Egy ilyen konfliktusban nincs győztes, csak vesztes, így az eszkalációt minden áron elkerülnék.
Konklúzió: A pénz fegyvere erősebb
Bár a katonai megszállás elmélete izgalmas, Donald Trump és az USA stratégiája valószínűleg nem a nyílt erőszak, hanem a gazdasági csábítás lesz. A NATO felbomlása túl nagy ár lenne, ezért Washington a „soft power” eszközéhez nyúl.
-
Közvetlen pénzügyi injekció: Az USA már 2020-ban is próbálkozott ezzel: közvetlenül Nuuknak ajánlottak 12 millió dolláros segélycsomagot, Koppenhága feje fölött átnyúlva.
-
A függetlenség támogatása: Az USA célja, hogy Grönland magától szakadjon el Dániától, hogy utána amerikai protektorátusként (mint Puerto Rico) integrálódhasson.
Dánia számára a valódi veszély tehát nem a partraszállás, hanem az a pillanat, amikor a grönlandi lakosság úgy dönt: az amerikai dollár és a befektetések vonzóbbak, mint a dán korona és a távoli Koppenhága gyámkodása.
A konfliktus lehetséges kimenetelei
| Szcenárió | Eszköz | Következmény | Valószínűség |
| Katonai Invázió | Fegyveres erő | NATO felbomlása, teljes nyugati káosz | 🔴 Alacsony |
| Gazdasági Nyomás | Befektetés, „Soft Power” | Grönland leválása Dániáról, USA befolyás nő | 🟠 Magas |
| Jogi Harc | ENSZ, EU szankciók | Diplomáciai elszigetelődés, status quo | 🟡 Közepes |
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!