Dobrev Klára egy videóban beszélgetett egy nagymamával, aki elmondta, hogyan hagyták magukra őket a legnagyobb bajban.
A család története 2020-ban indult, amikor a fiatal pár összeházasodott. Nem sokkal később felvették a tízmillió forintos babaváró hitelt. Három gyermeket terveztek, és a pénzt régi tartozások rendezésére használták. Autót vettek, felújították az otthonukat, és készültek az első baba érkezésére.
A tragédia a szülés után következett be. A harmincéves, egészséges fiatal nő rövid időn belül súlyos állapotba került, majd meghalt. A családra egy háromhetes csecsemő maradt, akit az apa és a nagyszülők nevelnek azóta is. A temetés költségeit is a babaváró hitelből fedezték.
A bank felé jelezték a gyermek születését, majd segítséget kértek. Nem teljes elengedést kértek, csak könnyítést. A válasz azonban egyértelmű volt. A hitelt fizetni kell, nincs kivétel. Később értesültek egy külön alapról, amelyet a kormány és a bankszektor hozott létre bajba jutott babavárósoknak.
A remény azonban rövid életű volt. A kérelmet néhány napon belül elutasították. Az indoklás szerint a haláleset nem a megfelelő időszakban történt. A szabályok csak a 2023 júniusa és 2026 júniusa közötti eseteket veszik figyelembe. A fiatal anya 2022 elején halt meg.
„Túl korán halt meg” – így foglalta össze a család a döntés lényegét. Dobrev Klára szerint ez nem véletlen hiba, hanem tudatos rendszer. A kormány a bankokra tolta át a felelősséget, miközben szigorú dátumokkal kizárta a rászorulók egy részét.
A történet nem egyedi. Egyre több család szembesül azzal, hogy a babaváró nem védőháló, hanem kockázat. A program mögött nem az élethelyzet számít, hanem a naptár. Aki nem fér bele, magára marad.
Kövess minket a Facebookon is!