Váratlan fordulat a bértárgyalásokban: csendben lenullázták Orbán egyik kulcsígéretét, mégis rekord minimálbér jöhet.
Az elmúlt hetekben sokan készpénznek vették, hogy 2026-ban csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho). Orbán Viktor miniszterelnök október elején úgy nyilatkozott, hogy a kormány kompromisszumra kész: a minimálbér kétszámjegyű emelésének feltételeként adóterhek mérséklését is vállalná.
Mindez logikus lépésnek tűnt: a munkáltatók és a szakszervezetek is jelezték, hogy jelentős béremelés csak akkor tartható fenn, ha közben csökken az üzleti szféra terhelése.
Ehhez képest november 27-én, miközben Orbán külföldi tárgyalásokon vett részt Szerbiában, Gulyás Gergely egyetlen mondattal kihúzta a szochocsökkentés ígéretét a jövő évi tervezésből. A kormány nem tudja vállalni az 1 százalékpontos mérséklés mintegy 200 milliárd forintos költségvetési terhét.
A hír villámcsapásként érte a gazdasági szereplőket – ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a bértárgyalások megrekedtek volna.
Ettől még történelmi minimálbér-emelés jöhet
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma egyelőre nem jelentett be végleges döntést – de a kiszivárgó információk alapján látható, hol köthetnek kompromisszumot a felek.
Várható emelés 2026. január 1-től:
-
Minimálbér: +11% → bruttó 322 000 Ft
-
Garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér): +7% → bruttó 372 800 Ft
És bár a szocho nem csökken, adócsökkentés mégis történt – csak máshol.
A 11 pontos adócsomag lehet a megegyezés alapja
A Parlament már elfogadta a kkv-kat segítő, 11 elemből álló adócsökkentési csomagot, amely több mint 230–240 ezer vállalkozást érint. Értéke 80–90 milliárd forint, és azonnali megtakarításokat hozhat a kisebb cégeknek.
A legjelentősebb intézkedések közé tartozik:
-
Az üzemanyagok jövedéki adójának emelése fél évvel eltolódik.
-
A literenkénti 8–9 forintos drágulás január 1. helyett csak 2026 közepén léphet életbe, erős lobbitevékenység után, elsősorban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kérésére.
Ez a vállalkozói térfélen olyan engedménynek számít, amelyre a bértárgyalásokon már hivatkozni lehet – vagyis pénzügyi alapja mégis lehet a jelentős béremelésnek.
Miért nem fért bele a szochocsökkentés?
Bár a gazdasági szereplők számára csalódás, a számok világosan kirajzolják a kormányzati óvatosság okát. A Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartási mérlege szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozása jelenleg is feszesebb, mint az elmúlt években.
2025-ben:
-
Nyugellátásokra és egészségügyi ellátásokra október végéig 6072 milliárd forintot fizettek ki – többet, mint tavaly.
-
Az éves előirányzat 84,2%-a már októberig elköltésre került.
-
A 14. havi nyugdíj bevezetése és az emelések miatt a rendszer igénye jövőre akár 8000 milliárd forint környékére nőhet.
Ebben a finanszírozási környezetben a szocho kulcsfontosságú bevétel.
A 2025-ös adatok megmutatják, milyen mértékben függ a nyugdíjkassza ettől az adónemtől:
-
A szocho-bevételek 86,96%-a a Nyugdíjbiztosítási Alapba érkezik.
-
Ez 2412,4 milliárd forintot jelentett október végéig.
-
13,04% kerül az Egészségbiztosítási Alapba – ez 361,7 milliárd forint.
Vagyis a szocho nem csupán egy adó a sok közül: a nyugdíjrendszer stabilitásának pillére. A járulékok és a szocho együtt még így sem fedezték a teljes kiadást, ezért központi költségvetési támogatásra volt szükség.
A szocho elmaradó csökkentése kétségtelenül felülírta Orbán Viktor korábbi ígéretét, ám a bértárgyalások mégis jó eséllyel lezárulhatnak:
-
Adócsökkentés történt, csak nem a szochón keresztül.
-
A kkv-kat célzó adócsomag valós, azonnal érezhető könnyítés a vállalkozásoknak.
-
A minimálbér és a garantált bérminimum infláció feletti emelése továbbra is reális forgatókönyv.
A következő napokban derülhet ki, hogy a munkáltatók és a munkavállalók a mostani kompromisszumot elegendő alapnak tekintik-e.
A gazdasági szereplők egyet biztosra mondanak: 2026 egyik legmeghatározóbb kérdése az lesz, mennyiért dolgozhatnak majd a magyarok – és mennyiből gazdálkodhatnak a vállalkozások.