3I/ATLAS: Kína lencsevégre kapta a titokzatos objektumot.
Újabb izgalmas fejezet nyílt a csillagászati kutatások történetében. A kínai Tienven–1 űrszonda ugyanis különleges, nagy felbontású felvételeket készített a 3I/ATLAS nevű csillagközi objektumról, amely a Naprendszeren kívülről érkezett. Az űreszköz mintegy 30 millió kilométeres távolságból figyelte meg a vándort – ez rendkívül közeli megfigyelésnek számít az ilyen égitestek esetében, amelyek ritkán kerülnek ennyire a látóterünkbe.
A felvételek és az ezekből készült rövid animáció megerősítették, hogy a 3I/ATLAS üstökösszerűen viselkedik: anyagkibocsátása, fényessége és pályája arra utal, hogy nem egy pusztuló szikladarab, hanem aktív, jeges test, amely más csillagrendszerből indult kozmikus utazásra.
Miért ennyire jelentős ez az objektum?
A 3I/ATLAS a történelem során mindössze a harmadik olyan objektum, amelyről bizonyították, hogy nem a Naprendszerben keletkezett. A legismertebb ilyen vándor az ʻOumuamua volt 2017-ben, majd a 2I/Borisov 2019-ben. A mostani felfedezés tehát ritka alkalom arra, hogy bepillantsunk más csillagok „anyagszobrába”.
A kutatók úgy vélik, a 3I/ATLAS akár 3–11 milliárd éves is lehet. Vagyis jó eséllyel idősebb a Naprendszernél. Ez azt jelenti, hogy olyan korszak „üzenetét” hordozza, amikor még teljesen más volt a Tejútrendszer szerkezete és csillagkémiája. Ha megértjük összetételét, az nem csak egyetlen égitest történetéről ad képet, hanem arról is, hogyan születhetnek csillagok, bolygók, esetleg életre alkalmas környezetek máshol az univerzumban.
A kínai Tienven-program és a jövő nagy tervei
A megfigyelés nem öncélú volt. A Tienven–1 jelenlegi, meghosszabbított küldetése egyben előkészítést jelent a Tienven–2 programnak, amelyet 2025-ben indítanak, és amely már nem csak megfigyelésre, hanem mintagyűjtésre is képes lesz egy közeli kisbolygóról. Ezzel Kína egyre közelebb kerül ahhoz a célhoz, amelyet korábban csak az Egyesült Államok és Japán valósított meg: visszahozni érintetlen űrmintákat a Földre.
A Tienven–1 maga 2020-ban indult útnak, és 2021 óta stabilan kering a Mars körül. A küldetés részeként a Csu-zsung marsjáró is dolgozott a bolygó felszínén – ez volt az első alkalom, hogy Kína sikeresen landolt és működtetett járművet egy idegen égitesten.
A kínai űrhivatal már bejelentette a következő nagy dobását is: a Tienven–3-at, amely a tervek szerint 2028-ban indulna és mintát hozna vissza a Marsról. Ez az egyik legambiciózusabb jelenlegi űrprojekt a világon.
Mit üzen nekünk a 3I/ATLAS?
Ez a csillagközi égitest nem látványosság. Inkább egy ősi üzenethordozó, amely túlélte csillagok születését, halálát, galaxisrészek szerkezetváltását. Emlékeztet arra, milyen apró, mégis kíváncsi szereplők vagyunk a kozmikus térben. A felvételek elemzése még hosszú hónapokig tart, de már most biztos, hogy értékes információkat kapunk bolygórendszerek keletkezéséről és az univerzum őstörténetéről.
A világegyetem, úgy tűnik, továbbra is tele van meglepetésekkel – és mi még mindig csak az első oldalakat olvassuk.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!