
Lehet, hogy már ellopták az adatait, és nem is tud róla: mutatjuk, hogyan ellenőrizheti pár másodperc alatt
Az internetes szolgáltatások korában szinte mindenhol e-mail címmel azonosítjuk magunkat: webáruházakban, közösségi oldalakon, streaming platformokon, hírleveleknél. Sokszor észre sem vesszük, mennyi helyre adjuk meg ugyanazt az adatot – és ezzel együtt azt sem, ha valahol biztonsági hiba történik.
Az elmúlt években nem egy olyan eset volt, amikor több millió felhasználó adatai kerültek illetéktelen kezekbe. A legtöbben csak későn értesülnek erről – ha egyáltalán értesülnek.
Szerencsére létezik egy megbízható, nemzetközileg is elismert eszköz, amellyel pillanatok alatt ellenőrizhetjük, érintettek voltunk-e adatlopásban.
Hogyan tudja ellenőrizni, kiszivárogtak-e az adatai?
A Have I Been Pwned nevű oldal évek óta gyűjti a nyilvánosságra került adatbázis-szivárgásokat. Több milliárd rekord szerepel benne, a legtöbb nagy nemzetközi incidens is megtalálható az adatbázisában.
Így használja:
-
Nyissa meg az oldalt: https://haveibeenpwned.com
-
Írja be az e-mail címét.
-
Néhány másodperc múlva megjelenik, érintett volt-e korábbi adatlopásban.
Ha a rendszer találatot jelez, az nem azt jelenti, hogy valaki épp most használja a fiókját – hanem azt, hogy az e-mail cím (és sok esetben a jelszó vagy egyéb adatok) valamikor kiszivárogtak.
Fontos megjegyzés: egyes magyar adatlopások (például az újabb hazai alkalmazásokból származók) előfordulhat, hogy még nem szerepelnek az adatbázisban.
Mit tegyen, ha tényleg érintett volt?
Szakértők szerint ilyenkor azonnal lépni kell:
-
Változtassa meg a jelszót az érintett szolgáltatásban.
-
Ha ugyanazt a jelszót használta más platformokon, ott is cserélje le.
-
Kapcsolja be a kétlépcsős azonosítást (2FA) – ez messze a leghatékonyabb védelem a fiókfeltörések ellen.
Röviden: minél gyorsabban változtat, annál kisebb az esély arra, hogy valaki visszaéljen az adataival.
Mi a helyzet a bankkártya-adatokkal?
Sokan ettől tartanak a legjobban. Jó hír, hogy a nagy szolgáltatók többsége – például a Canva, amelynél 2019-ben történt nagy szivárgás – a fizetési adatokat általában nem saját szerverein tárolja, hanem külső, minősített fizetési szolgáltatón keresztül kezeli (pl. Stripe, PayPal).
Ez azt jelenti, hogy a bankkártyaszámok, CVV-kódok és lejárati dátumok sok esetben eleve nem kerülnek be a kiszivárogtatható adatbázisokba.
Viszont ez nem igaz minden weboldalra vagy webshopra – különösen a kisebb, kevésbé biztonságtudatos rendszerekre nem.
Ha egy online áruház, bank vagy fizetési platform érintett volt:
-
ellenőrizze a bankszámlatörténetét,
-
kérjen új bankkártyát, ha bármi gyanúsat lát,
-
és természetesen módosítsa a jelszavakat.
Hasznos megelőzési tipp a jövőre
Érdemes nem ugyanazt az e-mail címet használni mindenre.
Sokan ma már külön címet tartanak:
-
pénzügyekhez / hivatalos ügyekhez,
-
vásárlásokhoz és hírlevelekhez,
-
közösségi platformokhoz.
Így ha egy kevésbé megbízható oldalról kiszivárog valami, nem érinti a fontosabb fiókjait. A Have I Been Pwned rendszerébe egyébként fel is iratkozhat értesítésekre, így automatikusan jelez, ha az Ön címe később felbukkan egy újabb szivárgásban.
Az online világban nincs teljes biztonság – de tudatos döntésekkel nagymértékben csökkenthetjük a kockázatot. Néhány perces ellenőrzés és egy gyors jelszócsere néha évekre szóló kellemetlenségeket előz meg. És talán ez a legfontosabb üzenet:
A digitális adataink értékek – úgy is kell bánnunk velük.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!