Orbán Viktor idén is beszédet mond a Békemeneten, de ismét nem vonul végig a tömeggel. A kormányközeli sajtó ünnepi eseményként tálalja a rendezvényt, ahol állítólag a nemzeti egység és a „béke üzenete” a központi téma. Csakhogy a béke és a bátorság nehezen fér meg a félelemmel és az elszigetelődéssel.
A miniszterelnök a Kossuth téren jelenik meg, ott, ahol biztonsági kordonok, testőrök és titkosszolgálati emberek biztosítják a védelmét. A békemenet viszont nélküle indul, nélküle vonul, nélküle érkezik. Ez már önmagában üzenet: a hatalom embere nem vállalja a közvetlen kapcsolatot azokkal, akikre politikai üzenetét építi.
Orbán Viktor retorikájában a nép vezetője, a „magyarok hangja”. De ha valóban hinne ebben, akkor a „népével” együtt vonulna. Ehelyett az üvegfal mögül figyeli a tömeget, amelyet éveken át mesterségesen épített fel. A biztonsági kordonok mögötti miniszterelnök már nem a nép része, hanem tőle elszigetelt vezető.
Miért nem mer végigvonulni a saját támogatói között? Mert fél. Fél attól, amit nem irányíthat. Fél attól, hogy a valódi hangulat más, mint amit a propagandagépezet sugall. Fél attól, hogy az arcok között lesznek olyanok, akik már nem hisznek neki. Orbán Viktor számára minden találkozás kockázat, minden kézfogás ellenőrizhetetlen pillanat.
A Békemenet Orbán Viktor nélkül ma már csak díszlet. Egy szimbolikus, de üres demonstráció, ahol a hatalom a nép nevében beszél – anélkül, hogy közéjük merne lépni. Ez nem a béke menete, hanem a félelemé.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj. Kövess minket a Facebookon is!