Trump nagyon kicseszett Oroszországgal. Az amerikai elnök megüzente Putyinnak: „Elzárom a pénzcsapokat”.
Donald Trump amerikai elnök újabb váratlan diplomáciai húzással borzolta fel a kedélyeket: bejelentette, hogy India – az Egyesült Államok kérésére – leállítja az orosz olaj vásárlását. A lépés, ha valóban megvalósul, súlyos csapást mérhet Moszkva háborús gazdaságára, amely döntően a fosszilis energiahordozók exportjára épül.
India, az orosz olaj egyik utolsó bástyája
Oroszország gazdaságát jelenleg leginkább a kőolaj- és földgázeladások tartják életben. India az orosz olaj második legnagyobb vásárlója Kína után – a teljes export közel 40 százaléka érkezett az országba 2025 első három negyedévében. Ha Újdelhi valóban hátat fordít Moszkvának, az orosz költségvetés évi több mint 30–40 milliárd dollárnyi bevételtől eshet el.
Ez akkora összeg, amely az orosz hadikiadások több mint ötödét fedezi. Nem véletlen, hogy Washingtonban ezt gazdasági hadviselésnek nevezik: az olajvásárlás visszaszorításával próbálják térdre kényszeríteni a Kremlt.
Vámokkal kényszerít – Trump jól ismert fegyvere
Trump nem először használja a kereskedelmi eszközöket politikai nyomásgyakorlásra. A 79 éves elnök már korábban is büntetővámokat vetett ki olyan országokra, amelyek nem voltak hajlandók az amerikai külpolitikai irányhoz igazodni.
Most is ezt tette: az indiai termékekre bevezetett 50 százalékos vámok szó szerint sokkolták a helyi exportőröket. Az amerikai piacra irányuló indiai kivitel néhány hónap alatt több mint harmadával zuhant. Az Egyesült Államok India legfontosabb kereskedelmi partnere, így a gazdasági nyomás gyorsan érezhetővé vált.
A tárgyalások hónapok óta zajlanak, és Trump a héten diadalmasan közölte: Modi miniszterelnök megígérte, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Bár az indiai kormány hivatalosan még nem erősítette meg ezt, a BBC szerint az energiapiaci egyeztetések intenzíven folynak.
Putyin válasza: találkozó Budapesten?
A bejelentés után alig néhány órával Trump már telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, majd közölte: az orosz elnök kész személyesen találkozni vele – méghozzá Budapesten. Ez lenne a második hivatalos csúcstalálkozójuk az alaszkai, eredménytelen egyeztetés után.
A helyszínválasztás önmagában is szimbolikus: Magyarország az egyik olyan NATO-tagállam, amely továbbra is jelentős mértékben függ az orosz energiától.
Oroszország pánikban?
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy India kivonulása drámai veszteség Oroszországnak. Csakhogy a kőolajpiac sajátos logika szerint működik. Ha az egyik nagy vásárló eltűnik, az árak megemelkedhetnek, ami részben kompenzálhatja a kieső mennyiséget.
Ráadásul India sem tud egyik napról a másikra más forrásokra váltani. Bár az Egyesült Államok és az OPEC+ országok igyekeznek növelni a kitermelést, a világ legnépesebb országának energiaéhségét nem könnyű kielégíteni.
Az alternatív szállítási útvonalak, az új szerződések és a magasabb árak mind időt igényelnek. Így Moszkva valószínűleg még hónapokig folytathatja a szállításokat Indiába – csak épp bizonytalanabb feltételekkel.
Washington újabb frontot nyit: büntetővámok a vásárlók ellen
Trump nem áll meg Indiánál. Az amerikai Kongresszus asztalán már ott van egy törvényjavaslat, amely akár 500 százalékos büntetővámokat is kiszabhat azokra az országokra, amelyek továbbra is nagy mennyiségben vásárolnak orosz energiát.
Ez a fenyegetés nemcsak Ázsiát, hanem Európát is érinti: Magyarország, Szlovákia, Törökország, Franciaország és Belgium is az érintettek között van.
A tervezet egyelőre inkább politikai üzenet, mint valódi szankció – Trump ugyanis eddig óvatosan bánt a szövetségesekkel. De az üzenet világos: aki Oroszországgal üzletel, az az Egyesült Államok haragját kockáztatja.
A nagy játszma: nemcsak háború, hanem üzlet is
Bár a Fehér Ház hivatalos kommunikációja szerint a cél az orosz háborús gépezet gyengítése, a háttérben egyértelmű gazdasági érdek is meghúzódik.
Az amerikai olaj- és gázipar az egyik legerősebb támogatója Trump politikájának. Ha az orosz energia kiszorul bizonyos piacokról, az amerikai cégek számára új lehetőségeket nyit. Nem véletlen, hogy a mostani stratégia egyszerre szolgálja a külpolitikai és a gazdasági célokat.
Kína: a kemény dió
Az orosz olaj legnagyobb vásárlója, Kína, nem mutat hajlandóságot az amerikai nyomás elfogadására. Peking határozottan kijelentette: joga van bármely országgal kereskedni, beleértve Oroszországot is.
A kínai vezetés korábban sem riadt vissza a kereskedelmi háborúktól – ha kell, megtorló vámokkal válaszol. Ez jól mutatja az amerikai stratégia gyenge pontját: a világ legnagyobb energiafogyasztóit vámfenyegetéssel aligha lehet hosszú távon befolyásolni.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!