Orbán Viktor Ultrahang-interjúja: mit nem mondott ki? – Tarjányi Péter elemzése.
Orbán Viktor hosszú, ritkán látott mélységű interjút adott az Ultrahang podcast csatornának. A magyar miniszterelnök számos kulcstémában fejtette ki álláspontját: beszélt háborúról és békéről, Ukrajnáról, az Európai Unióról, Oroszországról, Donald Trumpról, sőt még a magyar gazdasági viszonyokról is. Az interjúban elhangzott állítások egy része akár vitathatatlannak is tűnhet első hallásra, ám ha mögéjük nézünk, a kimondott szavaknál talán fontosabb, amit a miniszterelnök elhallgatott vagy csúsztatott.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő és elemző közösségi oldalán közzétett írásában pontról pontra elemzi Orbán Viktornak a podcastban elhangzott kijelentéseit. Tarjányi szerint a miniszterelnök szavai mögött ott húzódik a történelem eltorzítása, a jelen leegyszerűsítése és egy félelemre épített jövőkép. Elemzése rávilágít arra, hogy Orbán korábbi saját szerepét is meghazudtolva állítja: „nukleáris hatalmat nem lehet legyőzni” – miközben ő maga is részese volt annak a történelmi fordulatnak, amely Kelet-Európa szabadságát hozta el a Szovjetunió bukásával.
A szakértő részletesen vizsgálja Orbán kijelentéseit az ukrajnai háborúról, Trump szerepéről, az EU „háborúpártiságáról”, Oroszország valódi szándékairól, az ukrán nép jogainak elvitatásáról, és a hazai oligarchák meggazdagodásáról is.
Tarjányi írása – melyet most teljes terjedelemben közlünk – arról szól: mit üzen Orbán Viktor, ha figyelünk a kimondott szavak mögé is.
Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük Tarjányi Péter elemzését:
Ultrahang podcast interjú a magyar miniszterelnökkel.
Orbán Viktor beszélt, volt, hogy igazat mondott, időnként csúsztatott, és volt, hogy hantázott, de!!!! amit nem mondott ki, az talán még fontosabb. Az Ultrahang-interjúban sok minden elhangzott: háborúról és békéről, Ukrajnáról, Brüsszelről, az oroszokról, Trumpról és a magyar érdekekről.
De a mondatok mögött volt valami furcsa: a múlt elhallgatása, a jelen leegyszerűsítése, és a jövő – félelemből felépített – formája.
1. „Nukleáris hatalmat nem lehet legyőzni.”
Ez az egyik legerősebb állítás az interjúban és talán a legveszélyesebb is. És Vietnam? És Afganisztán? Vagy Kelet-Európa 1989?
Ha fentieket elfelejtjük és elhisszük Orbán állítását, akkor lemondunk a szabadságról, a bátorságról, a történelem tapasztalatairól. És közben elfelejtjük, hogy pont Orbán Viktor volt az – számtalan nemzettel együtt – , aki 1989-ben azt kérte: az oroszok menjenek haza.
És ők elmentek. Nem az amerikai hadsereg miatt. Nem rakéták miatt. Hanem az emberek akaratából, az összefogás erejéből, a nyomásból, amit Kelet-Európa népei – köztük mi, magyarok – kifejtettünk a Nyugat segítségével.
A HIDEGHÁBORÚT MEGNYERTÜK MOSZKVÁVAL SZEMBEN.
Orbán Viktor akkor a szabadság oldalán állt. Ha ma azt mondja, hogy egy nukleáris nagyhatalmat nem lehet legyőzni, akkor saját akkori bátorságát is megkérdőjelezi. Mert ha ez igaz lenne, ő ma nem lenne miniszterelnök, és Magyarország nem lenne szabad.
2. „Csak Trump tud békét hozni.”
Ez inkább vágy, mint politikai tény. Trump valóban nem akarta elhúzni az ukrajnai háborút, és kritikus volt a NATO fegyverszállításaival szemben. De konkrét béketervet nem dolgozott ki, és nem is tárgyalt érdemben Putyinnal a rendezésről.
A mondat tehát inkább hit, mint bizonyosság, és ez a külpolitikai döntésekhez veszélyesen kevés.
3. „Az EU háborúpárti, mi a békét képviseljük.”
Ez az a típusú leegyszerűsítés, amely jól hangzik a híveknek, de nem bírja el a valóságot. Az Európai Unió nem háborút akar, hanem egy megtámadott ország – Ukrajna – megmaradását és önvédelmét biztosítani. Ez nem agresszió, hanem szolidaritás.
Aki 1956-ban azt remélte, hogy majd a Nyugat segít, az ma ne vádolja azokat, akik segítenek Ukrajnának pont a Nyugat oldaláról. Ez nem háborúpártiság. Ez történelmi következetesség.
4. „Oroszország nem akarja megtámadni Európát.”
Ez is inkább remény, mint bizonyíték.
Valóban, Oroszország kisebb gazdasági és katonai kapacitással rendelkezik, mint az EU vagy a NATO , de a félelem nem mindig a számokról szól, hanem a tapasztalatról. A balti országok, a finnek, a románok nem véletlenül félnek. Ők tudják, mit jelent kiszolgáltatva maradni egy agresszív nagyhatalommal szemben.
Ez a félelem nem paranoia ez történelemre épülő óvatosság.
5. „A béke az amerikai–orosz tárgyalásokon múlik.”
Részben igaz, de nem egészében. Tény, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti megegyezés kulcsfontosságú lehet. De Ukrajna nem díszlet, és nem eszköz. Egy nép, amelyet megtámadtak, s amely nem akar eltűnni a térképről.
Aki nem tekinti önálló félnek az ukránokat, az végső soron elvitatja a szabadsághoz való jogukat.
6. „Az oligarchák gazdagodása csak baloldali propaganda.”
Ez volt talán az egyik leggyengébb válasza az egész beszélgetésben. A kérdés világos volt:
mit szól ahhoz, hogy a környezete – barátai, üzleti körei – elképesztő vagyont halmoztak fel?
Orbán pedig úgy tett, mintha nem értené a kérdést. Azt mondta: „az osztálytársaim nem lettek milliárdosok.” De Mészáros Lőrinc nem volt az osztálytársa. A magyar emberek pedig nem hülyék. Látják, amit látnak.
És ha egy politikus ennyire kitér a válasz elől, akkor az nem védekezés, hanem hallgatólagos beismerés.
Összegezve:
Orbán Viktor most biztonságot ígér, de félelemből építve. Azt állítja, hogy nincs értelme küzdeni, mert a másik fél túl nagy. De mi már egyszer legyőztünk egy túl nagy hatalmat. Pont vele.
A Szovjetuniót nem a tankjainkkal győztük le, hanem az igazságunkkal. Ha ő most azt mondja, hogy nem lehet, akkor nemcsak a jövőnket tagadja le, hanem a saját múltját is. Mi viszont emlékszünk.
Utóirat: a kérdések és az interjú tartalmilag, szakmailag nagyon rendben volt… Gratulálok. Érdemes megnézni
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!