Diákokkal modelleztek tüntetésoszlatást egy rendőrségi gyakorlaton.
Komplex biztonsági gyakorlatot tartott a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) bátaapáti telephelyén. Az eseményen a Szekszárd melletti Palánkon működő Csapó Dániel Mezőgazdasági Technikum közszolgálati technikus szakon tanuló diákjai is aktív szerepet kaptak. A gyakorlat egyik jelenete különösen nagy figyelmet váltott ki: a fiatalokkal egy demonstráció feloszlatását szimulálták.
A tréning során két különböző helyzetet modelleztek, amelyek célja az volt, hogy a résztvevők minél közelebb kerüljenek a valós szolgálati szituációkhoz. Az első jelenetben két „elkövető” próbált jogosulatlanul belépni a radioaktív hulladékot kezelő létesítmény területére, amit a cég fegyveres biztonsági szolgálata akadályozott meg, majd a feltartóztatott személyeket átadták a rendőrségnek.
A második szituáció már jóval érzékenyebb kérdéseket vet fel:
a diákok egy békés, de passzívan ellenálló „tüntető csoport” szerepét kapták, akiket a rendőrség csapatszolgálati egysége „oszlatott fel” szimulációs keretek között.
Miért vesznek részt diákok egy ilyen gyakorlatban?
A Police.hu hivatalos közleménye szerint az ilyen gyakorlatok célja, hogy a rendvédelmi szervek – különösen azok, akik stratégiai létesítmények őrzéséért is felelnek – felkészülten reagáljanak a váratlan eseményekre, így akár tiltakozásokra, határsértésekre, vagy más biztonsági kockázatokra is. Az együttműködés oktatási célú – állítják –, a diákok betekintést nyernek a rendészeti munka gyakorlati oldalába.
Bár a rendőrség szerint az oktatási célt szolgálta a program, sokakban komoly kérdések merültek fel: vajon helyénvaló-e, hogy középiskolás tanulók tüntetők szerepét játsszák el, miközben a rendőri beavatkozást gyakorolják rajtuk? Nem nevel-e ez kritikátlan engedelmességre vagy torzítja a diákok társadalmi szerepfelfogását?
A közelmúlt tüntetései – különösen az oktatásügy vagy a környezetvédelem területén – épp azt mutatták meg, hogy a fiatalok aktív részesei lehetnek demokratikus párbeszédeknek. Ezért sokan úgy érzik, az ilyen gyakorlatok akkor válnak problematikussá, ha nem kíséri őket kritikus gondolkodásra ösztönző háttérmunka.
Egyre több országban szembesülünk azzal, hogy a közrend fenntartása és a polgári jogok védelme közötti határvonal elmosódik. A fiatalok oktatásában különösen fontos, hogy a jogállamiság, az emberi jogok és a rendészeti feladatok hatékony, de arányos megközelítést kapjanak. Amikor egy iskola részt vesz rendvédelmi gyakorlatokon, annak nemcsak szakmai, hanem társadalmi nevelő szerepe is van – és ezt felelősen kell kezelni.