Dr. Dávid Ferenc gazdasági Árnyékminiszter bejegyzését tesszük közzé, amelyben a valódi számokat közli, nem pedig a Fidesz által kozmetikázottakat.
2022. november 17-én közzétette inflációs számait az Európai Statisztikai Hivatal, az Eurostat. Nekünk, magyaroknak nem sok örömet rejt az adatsor, de sokan vannak olyanok, akik óvatos optimizmussal tekinthetnek a jövőbe.
Az euró-övezet éves inflációs rátája 10,6 % (2022. október/2021. október), amely még enyhén emelkedő tendenciát mutat szeptemberhez (9,9 %) képest. Hasonló kép mutatkozik a teljes Európai Unió vonatkozásában: a pénzromlás éves üteme 11,5%, a szeptemberi érték viszont „csak” 10,9 % volt.
És akkor nézzük a részleteket:
- Kezdjük talán néhány az EU-ból saját akaratukból kimaradt ország adataival: Svájc (2,9 %), Izland (6,4 %), Norvégia (8,4 %). Nem rossz lista!
- Az EU-n belül a legalacsonyabb – és legkedvezőbb – éves rátát Franciaországban (7,1%), Spanyolországban (7,3%) és Máltán (7,4%) regisztrálták, de Finnországnak (8,4 %), Ciprusnak (8,6 %) és Luxemburgnak (8,8 %) sem kell szégyenkeznie, hiszen mindannyian bőven az euró-zóna átlaga (10,6 %) alatt vannak.
- A középmezőny alján tanyázik Németország (11,6 %), Olaszország (12,6 %), a középmezőny legrosszabb mutatóit Lengyelországban (16,4 %) és Hollandiában (16,8 %) regisztrálták. Az előzőekben felsorolt országok inflációs számai már kétszámjegyűek, és jóval meghaladják az EU-27-ek átlagát.
- És akkor jön a dicstelen élboly, ahová hazánk is tartozik: Lettország (21,7 %), Magyarország (21,9 % – a KSH „mindössze” 21,1 %-ot mért), Litvánia (22,1 %) és Észtország (22,5 %). A három apró balti-állam nyíltan szembeszállt az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal, ez gazdaságukat nyilván nagyon megviseli, míg Magyarország, ha nem is baráti, de partneri-üzleti kapcsolatot tart fenn az agresszorral. A baltiak háborús inflációja magatartásuk és kitettségük miatt jól magyarázható, a gyors magyar pénzromlásnak azonban csak részben lehet oka a szomszédunkban zajló véres ütközet.
A hamis kommunikációba sok csúsztatás belefér, a tényszámok ismerete viszont talán segít az eligazodásban és világossá teszi, hogy Magyarországon mérték az unióban a harmadik legmagasabb inflációt!
Végül egy fontos megjegyzés: az Eurostat kimutatása szerint szeptemberhez képest októberben az éves infláció 11 EU-tagországban (Bulgária, Csehország, Észtország /!/, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Lettország /!/, Litvánia/!/, Hollandia, Szlovénia és Svédország) csökkent, 3-ban (Luxembourg, Málta, Finnország) stagnált (nem változott), míg 13-ban tovább emelkedett. Sajnos Magyarország ez utóbbi csoportban szerepel, és Dávid Ferenc tart tőle, hogy hazánk november-december hónapban is még biztosan ennek a társulatnak a tagja lesz.