A szerdán bejelentett árstop a tojás árát
110 forint környékéről 80-ra mérsékelheti.
Ez nem áll messze attól, amit Gulyás Gergely mondott, ugyanis szerinte is körülbelül 25 százalékkal lesz olcsóbb az intézkedés miatt a tojás.
Az ársapka nem országos szintű egységes árazást jelent, azaz nem kerül majd mindenhol ugyanannyiba a tojás. Minden üzletnek a saját szeptember 30-i árához kell visszatérnie, ami miatt lehetnek majd apró eltérések a mostantól érvényes, „sapkás” árakban is.
Mennyi most, és mennyi volt szeptemberben?
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet viszont folyamatosan méri az élelmiszerek kiskereskedelmi árát, és az árak átlagait heti lebontásban közzé is teszi. Ezekből az adatokból jól látszik, hogyan lőtt az egekbe az utóbbi hetekben-hónapokban a tojás ára.
Fontos még megjegyezni, hogy nem egyfajta tojás van: méret (S, M és L), valamint tartás (ketreces, mélyalmos) alapján is különbség van az árakban. Értelemszerűen minél nagyobb egy tojás, annál drágább, valamint a mélyalmos is többe kerül a ketrecesnél.
A kormány tájékoztatása szerint minden méretű tojás hatósági áras lesz mostantól, az viszont még nem világos, hogy ebbe a mélyalmos, vagy csak a ketreces tartozik bele (a pontosítás előtt Gulyás Gergely a kormányinfón még többször is csak az a M-es tojás hatósági áráról beszélt). A legáltalánosabban használt, M-es, ketreces tojás a statisztika szerint a szeptember 30-át is magába foglaló 39. héten átlagosan 80 forintba került, míg a legfrissebb adatok szerint, azaz a 43. héten már 108 forintos volt az átlagára.
Jön az áruhiány
Ahogy az a januárban ársapkázott termékeknél is jól látszik, a kiskereskedelmi eladási ár maximálása elég nagy zavart tud okozni az ellátásban. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján jól látszik, hogy az ársapkát a kereskedőknek nem sikerült a termelőkre továbbtolni, azaz
ma drágábban veszik ezeket a termékeket, mint amennyiért továbbadják azokat.
Emiatt egyre gyakrabban alakul ki hiány az árstopos termékekből, miközben a hasonló, de sokszor kétszer annyiba kerülő élelmiszerekből alig vásárolnak. Valami ilyesmi várható a tojással is.
Ha például csak a ketreces tojást ársapkázzák, akkor könnyen lehet, hogy abból hiány alakul ki, miközben a mélyalmos tojás jóval drágábban elérhető lesz. De ha minden tojásra kiterjed majd az árstop, akkor is eltűnhet a polcokról, ehhez az is elég, hogy a fix ár miatt hirtelen többen kezdik el vásárolni, mint eddig.
A magas felvásárlási árral és alacsony eladási árral megtermelt veszteséget a kiskereskedők természetesen visszahozzák a többi terméken. A hatósági árazás miatt tehát a nem hatósági áras élelmiszerek még jobban drágulnak, így az, hogy ez összességében mennyiben csökkenti az inflációt, erősen kérdéses.