Egész éjszaka számolták a szavazatokat az USA-ban a félidős választások után, de másnap reggelre sem született meg a végeredmény, annyira szoros a küzdelem. A végeredményt valószínűleg sem a demokraták, sem a republikánusok nem fogják szeretni. Donald Trump arról beszélt, hogy földbe döngölik a demokratákat, nem így lett elmaradt a vörös hullám.
Magyar idő szerint reggel 7 órakor lezárult a szavazás az amerikai félidős választásokon, ahol mind a 435 kongresszusi helyet, valamint a szenátus 100 székéből 35-öt osztanak ki, valamint számos helyi, például kormányzók személyéről és népszavazási kérdésekről is döntenek.
A hagyományok szerint a két évvel az elnökválasztás után rendezett voksoláson rosszul szokott teljesíteni a regnáló elnök pártja, az előzetes felmérések szerint ez idén sem alakult másképp:
Joe Biden támogatottsága nem jó, az exit pollok szerint pedig az embereket sokkal jobban foglalkoztatja az infláció és a hagyományosan republikánus ügy, a biztonság, mint például az abortuszjog, amelynek szabad gyakorlását korlátozta a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság, a demokraták pedig szerették volna, hogy ez tematizálja a választásokat.
Egyelőre azonban úgy fest, hogy a Donald Trump utáni, radikalizálódott Republikánus Párt azonban nem hozta azt a földindulásszerű eredményt, amit remélt.
Sokkal szorosabban alakul a kongresszusi helyekért folytatott verseny, mint amire számítani lehetett. Eddig 195 helyet tudhatnak magukénak a republikánusok szemben a demokraták 176-jával, a többséghez 218 a célszám. A CNN számítása szerint ehhez 19 kétesélyes körzetet kell elhoznia a GOP-nek.
Ez minden bizonnyal, ha szűken is, de sikerülni fog, ezzel biztosan felszámolva a kettős demokrata többséget a képviselőházban és a szenátusban, keresztbe téve a Biden-adminisztráció eddig nagyjából zavartalan döntéshozási folyamatainak. A szűk többség azonban azért sem ideális, mert – lévén nincs frakciófegyelem – így a pártnak muszáj lesz nagyon szorosan összezárnia minden szavazáson, függetlenül attól, hogy egy képviselő választókerülete milyen állásponton van.
A szenátusi verseny nyitott
Bár a verseny a képviselőházban is szoros, és emiatt későn lehet meg a biztos végeredmény, a szenátusi összecsapás ennél is feszültebb.
A cikk írásakor 48-48 hely van demokrata és republikánus kézen, 51 kell a többséghez. Az eddigi legfontosabb fejlemény, hogy Pennsylvaniában John Fetterman, az államban magas létszámú fehér, egyetemet nem végzett választóknak kimondva-kimondatlanul kampányoló demokrata jelölt legyőzte Mehmet Ozt, ezzel megfordítva a korábban republikánus kézen lévő államot. Pennsylvania, az állam, ahonnan Joe Biden származik, egyike volt annak a háromnak, amelyet fifty-fiftyként becsült a CNN, Georgiában és Nevadában pedig egyelőre túl szoros a verseny ahhoz, hogy eredményt lehessen hirdetni. Emellett nem lefutott még az enyhén republikánusnak bemért Wisconsin és az enyhén demokratának becsült Nevada sem.
A republikánusok ideális forgatókönyve szerint Pennsylvania megszerzése indikátora lett volna a teljes eredménynek a választások éjszakájára, ahogy azonban Fetterman fordítani tudott, úgy kezdett el rezegni a léc a GOP-nél – és nyúlni az idő, amennyit várnunk kell a végeredményre.
Trump kihívót kapott
Bár nem volt kérdéses a győzelme, a tény, hogy Ron DeSantis közel 20 százalékponttal tudott nyerni a floridai kormányzói versenyben, erős hátteret ad a 2024-es republikánus előválasztási kampányához. Az államban magyar mintájú homofóbtörvényt és abortuszszigorítást is bevezető politikus gyakorlatilag Donald Trump szüleménye, az egyik leghangosabb képviselője a radikalizálódó Republikánus Pártnak, most azonban úgy fest, hogy a következő elnökválasztás előtt szembe kell néznie a mesterével.
Összesen 36 államban rendeztek kormányzóválasztást is, és bár többségük várhatóan republikánus kézre kerül, Marylandet és Massachusettst megfordították a demokraták, Pennysylvaniában pedig nagy arányú, 13 százalékpontos győzelmet aratott Josh Shapiro, aki sokak szerint Obama babérjaira tör a stílusával.