Eljött a tojásvész. Nemrégiben a piacon hüledeztünk, hogy 50-60 forint a tojás, mennyibe kerülnek a termékek. Ha igazi sárgát szerettünk volna, még jobban a zsebünkbe kellett nyúlni. Márpedig a legszebb piskótát csak abból lehet sütni, ahogy számos étel esetében szívesen használtuk.
Ez többé az átlagos otthonban nincs jelen. Nekem sem volt itthon tojásom, pedig megkívántam az igazi, békebeli csurgatott tojáslevest köménnyel, ecettel, szép piros rántással. A bolt messze van tőlünk, csak egy tojásért nem akartam nekiindulni, autóm pedig nincs, törekedek a környezetvédelemre. Na meg arra, hogy ne kelljen kifizetni a fenntartási költségeket, nincs aranyotjást tojó tyúkunk a szobában.
Gondoltam, megnézem, mi lenne, ha házhoz rendelnék a járvány idején közkedveltté vált házhozszállítással foglalkozó cégek egyikétől.
Kikerekedett a szemem, amikor megláttam, hogy aranysárga, aranytojást árulnak, méghozzá 24 karátosat:
1990Ft-ot kértek volna érte. Extra sárga, extra drága. A Fidesz szerint minden rendben van, a gazdaságunk erősödik. Mindenesetre nem akartam beleütni a levesbe ilyen áron a tojásokat, így más termék után néztem.
Ez a tojás nem aranysárga, és „mindössze” 129ft-ba kerül darabja, ugyanis a másikkal ellentétben ez nem 15, hanem 10 darabos. A tojásvész is eljött, ahogy a kenyér- vagy az olajvész is az ajtónkon kopogtat.
Ünnepi ebéd lesz a tojásleves
Elgondolkoztam rajta, hogy a tojáslevest régen „lusta asszony” levesnek is hívták, hiszen olyan gyorsan elkészül, illetve az ára is megfizethető volt akár cicegéhez (tócsnihoz, beréhez) vagy a pápai felmenőim által ismert „búzasterchez.” Ecetesen igazán kiváló élményt nyújtott. A megfizethetősége miatt pedig a szegények igenjó eledele, „kőlevese” volt.
Most aranytojás-levesnek is hívhatnánk, könnyen lehet, hogy sokak csak ünnepnapokon tudják majd tálalni. De akkor legalább jobbízűen esszük, mint egy különleges, ünnepi ételt.
A másik lehetőség, hogy ezt már nem fogjuk a háborúra, a migránsokra, hanem belátjuk, hogy a Fidesz-kormány csődbe visz minket. Olyan csődbe, ahol már a mindennapi kenyerünket sem tudjuk megvenni, és ahol az Anyám tyúkját sem küldenénk ki a lakásból, ha tojással ajándékozne meg minket…