A Magyarországnak nyújtott összes uniós támogatás kifizetésének megtagadását követeli az Európai Bizottságtól a demokratikus elvek és a jogállamiság „alapvető, rendszeres és messzemenő megsértése” miatt három jogász abban a jogi szakvéleményben, amelyet szerdán nyújtottak be az Európai Parlamenthez, derül ki a német Süddeutsche Zeitung cikkéből.
Az Európai Bizottság április végén indította el a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen, hogy biztosítsák az uniós források jogszerű felhasználását és az uniós költségvetés védelmét. Ilyen eljárás korábban egyetlen uniós ország ellen sem indult, a Bizottság szerint azonban nincs garancia arra, hogy a közösségtől származó támogatásokat korrupció nélkül használják fel Magyarországon.
A magyar kormány júniusban küldte el a választ Brüsszelnek, Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a levélben minden kérdésre maradéktalanul és szakmai igényességgel válaszoltak „annak ellenére, hogy bizonyos pontokban megalapozatlannak találtuk a brüsszeli aggályokat”.
Volt mit megmagyarázni, az eljárás megindításakor ugyanis Magyarországot komoly vádak érték, például az, hogy a közbeszerzések odaítélése során hiányzik az átláthatóság, valamint a csalás és a korrupció elleni küzdelemre való hajlandóság. Az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztviselője akkoriban a Süddeutsche Zeitungnak arról beszélt, hogy Orbán Viktor kormánya
több mint tíz éve kitartóan elutasítja a reformokra vonatkozó valamennyi javaslat végrehajtását.
Kim Scheppele (Princetoni Egyetem, New Jersey, Egyesült Államok), Daniel Kelemen (Rutgers Egyetem, New Jersey, Egyesült Államok) és John Morijn (Groningeni Egyetem, Groningen, Hollandia) a német lap szerint kimérten, de pontosan írják le a helyzetet: Magyarországon „folyamatosan” változik a jogi helyzet, a „büdzsé kezelésére szolgáló rendszerek megbuktak, a nyomozó hatóságok nem hatékonyak, a bíróságok és az ügyészek nem függetlenek”. Szerintük nehéz azt feltételezni, hogy ezek a visszaélések egyes területekre korlátozódnak, vagy hogy a „széles körű korrupció” csak a nemzeti pénzeszközök kezelése során fordulna elő.
Ezért feltétlenül le kell állítani a kifizetések 100 százalékát – javasolják. A német lap külön kiemelte a dokumentum egy beszédes hasonlatát: „Azt az ivóvizet, amely ólomtartalmú csöveken keresztül folyik, szennyezettnek kell tekinteni”.
Magyarország helyzetére lefordítva:
alapvető reformok nélkül nincs több uniós támogatás. Márpedig ahogyan azt a Süddeutsche Zeitung is kiemeli, ezek az uniós támogatások rendkívül fontosak Orbán Viktor számára, hiszen évről évre körülbelül hatmilliárd euró, átszámolva nagyjából 2500 milliárd forint forog kockán.
A friss jogi véleményben azonban másra helyezik a hangsúlyt. A jogászok szerint a büntetés mértékének meghatározásához nincs szükség új módszertanra. Rámutatnak például a 2017/656 végrehajtási rendeletre, valamint a 2021/1060 rendeletre, amely olyan, több milliárd eurós finanszírozási programokkal foglalkozik, mint a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, illetve a pénzügyi korrekciók összegét is taglalja.
Ha a hiányosságok „olyan alapvetőek, gyakoriak vagy széles körben elterjedtek, hogy a rendszer teljes kudarcát jelenti, ami az összes érintett kiadás jogszerűségét és szabályszerűségét veszélyezteti, százalékos átalányt kell alkalmazni”
– idézik a XXV. melléklet szövegét. A 25 százalékos csökkentés akkor lenne megfelelő, ha a hiányosságok „a rendszer nagyon súlyos meghibásodásához” vezetnének, ami „az érintett kiadások nagyon nagy részét” veszélyeztetné. A támogatások tíz százalékát kell befagyasztani, ha a „kiadások nagy része” veszélyben van.
Daniel Freund, a német Zöldek képviselője Strasbourgban hangsúlyozta: Ursula von der Leyennek és az Európai Bizottságnak jogi döntést kell hoznia:
Az Európai Bizottságnak itt nincs mozgástere: fel kell ismernie a magyarországi realitásokat, és a fennálló jogi helyzetnek megfelelően kell eljárnia.
Daniel Freund régóta szorgalmazza, hogy a rendszerszintű korrupció miatt függesszék fel a Magyarországnak járó EU-s források folyósítását. Május végén pedig levélben kérte Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, hogy zárják ki Orbán Viktort az állam- és kormányfők tanácskozásairól, mivel „Magyarország már nem demokrácia”.