Amelyik tagország pénzt kap az EU-tól, annak engednie kell, hogy ellenőrizzék, így elfogadhatatlan, hogy a magyar és a lengyel kormány bojkottálja az Európai Ügyészséget – írja a vezető svájci lap, a konzervatív liberális Neue Zürcher Zeitung, amely egyúttal megjegyzi, hogy a luxemburgi székhelyű hatóság reménysugár az Európai Unió mint jogközösség számára.
Merthogy e hónaptól nehezebb dolguk lesz a korrupt politikusoknak és köztisztviselőknek:
Az új intézményt a rettenthetetlen és a korrupció elleni küzdelemben jártas román Laura Codruta-Kövesi vezeti. Öt ország azonban nem csatlakozott, ami sajnálatos. A magyarok és a lengyelek esetében pedig kifejezetten problematikus.
Két olyan országról van szó, amelyek az EU-s költségvetés legnagyobb haszonélvezői, nettó kedvezményezettjei, így már csak a józan ész is azt diktálná, hogy cserébe bele kell menniük abba, hogy időről időre a körmükre nézhessenek.
Csakhogy ezt a Fidesz, illetve a PiS nem így gondolja. Ebből viszont az európai adófizetők képviselőinek azt a következtetést kell levonniuk, hogy csak azok az államok kaphassanak jelentős összegeket, amelyek közreműködnek, hogy meg lehessen vizsgálni, mire is költik a pénzt. Ha nem, kevesebb jut nekik.
Az EU hamarosan 750 milliárd eurót oszt szét, hogy enyhítse a járvány negatív gazdasági hatásait, de ez csak akkor lehetséges a közösségi szerződéseknek megfelelően, ha erősödik a jogközösség. Ha az alapokból nem kevés egyszerűen elszivárog, vagy politikusok, illetve ravasz üzletemberek zsebében köt ki, nos, az mindennél jobban aláássa az Unió jogszerűségét.
Az OLAF adatai szerint egyedül 2018-ban majdnem 1,2 milliárd tűnt el kézen-közön a brüsszeli támogatásokból. Az áfacsalások összege sokkal nagyobb, évi 50 milliárdra becsülik. Az ilyen visszaélések ellen kell harcolnia Kövesinek, de hozzátartozik a pénzmosás, valamint a nemzetközi csaló bandák visszaszorítása is.
Hogy az új szervezet hatékony, az kiderül abból, hogy a szlovén miniszterelnök minden erővel igyekszik halogatni a két nemzeti megbízott kinevezését. De még ennél is nyomósabb bizonyság, hogy Magyarország és Lengyelország távol marad, következésképpen az új Ügyészséget úgy kell tekinteni, hogy az igencsak megfelel céljának.
Ezzel szemben üresen cseng az érintett kelet-európai kormányok érvelése, hogy az EPPO túlságosan is korlátozná szuverenitásukat. Hiszen aki eléggé szuverén, hogy ennyi pénzt felmarkoljon a többiektől, annak nem lehet kifogása az ellen, ha azok bele akarnak pillantani az üzleti könyveibe. Annál is inkább, mert ezekben az országokban omladozik a jogállam, és a végrehajtó hatalom próbál hatalmi monopóliumot kialakítani.
A svájci lap szerint mindebből az következik, hogy
a most indult Európai Ügyészség hatalmas esélyt jelent a közösségi jog érvényesítésére. Működése egyáltalán nem elsietett.