Mi okozza azt, hogy a rosszabb társadalmi helyzetben élők körében kifejezetten magas a kormánypárt támogatottsága? – erre a kérdésre kereste a választ
Egy ellenzékközelinek tartott kutatóközpont, a 21 Kutatóközpont pénteken közzétett és ismertetett, a Fidesz-titok című tanulmányában arra a kérdésre keresték a választ, hogy
mi okozza azt, hogy a rosszabb társadalmi helyzetben élők körében kifejezetten magas a kormánypárt támogatottsága?
Az idén alapított kutatóközpontot Róna Dániel közgazdász-politológus vezeti. A vezető hangsúlyozta, hogy a 21 Kutatóközpont kutatói arra törekszenek, hogy
szigorúan tudományos alapon, ne elfogultan végezzenek kutatásokat.
Tény, hogy a tanulmány megállapításai nem vizionálnak kormánypárti lejtmenetet, inkább azt kutatják, mi a Fidesz sikerének titka.
A kutatók arra jutottak, hogy minél rosszabb társadalmi pozícióban van valaki, annál inkább kormánypárti. Fordítva is igaz ez: minél jobb pozícióban van valaki, annál inkább ellenzéki.
Az alacsony társadalmi státuszt a tanulmány underclassnak nevezi. Ebbe az osztályba az alacsony iskolázottsággal, alacsony jövedelemmel, alacsony pozícióval rendelkező embereket sorolták, akik sokkal kevésbé férnek hozzá az erőforrásokhoz (például az internethez), mint a magasabb társadalmi státuszúak.
De miért van az, hogy az underclassban hasít a Fidesz?
Erre öt hipotézist állítottak fel:
- a kormánypárt jól tudja befolyásolni ezt a réteget;
- meggyőződésből szavaznak a Fideszre;
- az underclass gazdasági szavazó, tehát ha rosszabbul él egy kormány alatt, akkor nem szavaz arra;
- az alacsony státuszúak inkább egymással versengenek és nem az elittel;
- az eltérő médiafogyasztás miatt kormánypártiak.
A tanulmány rámutat arra is, hogy a Fidesz azokon a településeken tudta leginkább növelni a támogatottságát, ahol sok a közmunkás, tehát a nehezebb sorsú településeken népszerűbb a kormány. Róna szerint felvetül a gyanú, hogy a gyakorlatban arról van szó:
a közmunkások félelemből, kényszerből szavaznak a kormánypártra vagy azért, mert erősen függőségi viszonyban állnak.
Róna szerint a koronavírus-járvány miatt idén tavasszal mintegy kétmillió ember, a teljes népesség 26 százaléka érezte úgy, hogy a válság áldozata lett
vagy azért, mert kirúgták a munkahelyéről vagy azért, mert a kirúgástól félt.
A közgazdász szerint a helyzetért ezeknek az embereknek a 41 százaléka a vírust és nem kormányt hibáztatta.
A tanulmány azt jósolja, a kormány népszerűségének további alakulása jelentős részben a gazdasági és egészségügyi válság mértékén, kifutásán fog múlni.