Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az Európai Bíróság múlt heti ítéletéről azt mondta a Kossuth Rádióban, hogy
Magyarország minden jogi lehetőséget megragad, hogy a tranzitzónákról szóló bírósági ítéletet felülvizsgáltassa.
Az uniós bíróság döntésének a lényege az, hogy
- a tranzitzónákban való elhelyezés őrizetnek minősül, ezért a fogva tartás nem haladhatja meg a 28 napot,
- a magyar menekültügyi hatóságok nem nyilváníthatják elfogadhatatlannak a menedékkérelmet a „biztonsági tranzitország” kifejezésre hivatkozva, mert ezt a kifejezést nem ismeri az európai jogrend.
Az Index azt írja, az európai jog elsőbbségéről az uniós szerződések rendelkeznek, amelyeknek valamennyi tagállam, így Magyarország is részese, vagyis rá nézve is kötelező.
Ennek alapján az Európai Unió Bírósága az a fórum, amely egy jogvitában a végső szót kimondja, fellebbezési lehetőség nincs.
Ebből a szempontból érdekes interjút adott Koen Lenaerts, az EU Bíróságának elnökétől egy interjúban megkérdezték:
Tehát Lengyelország vagy Magyarország nem mondhatja: Karlsruhe után nem fogadjuk el a luxemburgi ítéleteket sem?
A Bíróság elnökének válasza pedig az volt, hogy: pontosan.
Később arról beszélt, hogy a nemzeti szempont nem lehet meghatározó kritérium az Európában megkötött megállapodások értelmezésére. Kijelentette:
Ha ezt országként valóban vitatod, akkor ez a tagságod végét jelenti.
Adalbert Jahnz, az Európai Bizottság belügyekért felelős szóvivője kedden az üggyel kapcsolatban kijelentette:
a Bizottság álláspontja változatlan: az európai jog elsőbbséget élvez, és a tagállamoknak ezt az elvet kell követniük.
Az elmúlt napokban tehát világosság vált: Orbánék nem tehetnek azt, amit akarnak, és nem tagadhatják meg a Bíróság ítéleteit, mert azzal Magyarországnak ártanak.