Novemberben, három nappal a kitöltési határidő lejárta előtt terjedt a nyilvánosságban, hogy a kormány internetes konzultációt folytat a klímavédelemről, de szinte sehol sem tájékoztatták erről az embereket.
Miután többen hírt adtak róla, több mint 200 ezren töltötték ki a kérdőívet, amiről az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt mondta, nem is nemzeti konzultáció, csak Brüsszeli előírás.
November végén Hollik István kormányszóvivő arra a kérdésre, hogy miért nem hirdették a konzultációt, és miért dugták el szinte a kormány honlapján, azt válaszolta:
Ennek nem az a célja, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz.
Elvileg ez a kérdőív is része a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia előkészületeinek, amiben azt fogja összefoglalni a kormány, hogy 2050-ig milyen intézkedésekkel tartanák be a párizsi klímamegállapodást.
Fülöp Orsolya, az Energiaklub korábbi szakmai igazgatója szerint ezzel az eljárással a kormány megsértette az emberek véleménynyilvánítási szabadságát és áttételesen az egészséges környezethez való jogát. Ezért Bakos Gáborral úgy döntöttek, magánemberekként az alapvető jogok biztosához fordulnak.
Az őket segítő Társaság a Szabadságjogokért szerint nem szabadna, hogy „olyan esetekben, amikor jogszabályok garantálják a polgárok számára a véleménynyilvánítás szabadságát, ez formalitássá váljon”.
Amíg a német, francia és például a litván kormány is több százezer, több millió eurót költött a klímavédelmi konzultációra, eleget téve az Európai Parlament és Tanács rendeleteiben foglaltaknak, addig a magyar kormány ezt is megpróbálta elsunnyogni, de szerencsére nem jártak sikerrel.