Bemutatjuk a fiatal politikust, aki lőporos hordót guríthat a Fidesz alá

Keresztes Csaba DK-s politikus, az összefogás polgármester-jelöltje Zalaegerszegen. Fiatal kora ellenére már sok tapasztalattal rendelkezik, és eltökélt szándéka, hogy teljesen megváltoztassa a Fidesz által létrehozott urambátyám rendszert a városban. Vele beszélgettünk.

Ellenszél: Egy idősebb politikus is megirigyelné azt az életutat, ami mögötted van. Voltál a Magyar Közgazdasági Társaság Zalaegerszegi Ifjúsági Szervezetének vezetője, a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozójának főszervezője, és a diplomaosztódon az év végzős hallgatója címmel hagyhattad el a felsőoktatást. Mikor döntötted el, hogy politikai pályára lépsz?

Keresztes Csaba: A politika nagyon fiatal korom óta érdekel. Már a 2002-es kampány idején néztem a híradókat, a baloldali, illetve szabadelvű pártok által képviselt gondolatok lettek szimpatikusak számomra. Már akkor el tudtam képzelni magamról, hogy egyszer politikai pályára lépnék.

A szüleimtől nem világnézeti nevelést kaptam, hanem arra törekedtek, hogy jó ember legyek és meg tudjam különböztetni a jót és rosszat egymástól. Még ha a világban semmi sem tisztán fekete vagy fehér.

A kérdésedben felsorolt dolgokat politikai hátszél nélkül, a politikától távol értem el, sok hallgatótársammal közösen. A középiskola utolsó éveiben elég sok, „közösségi munkát” végeztem. Amikor főiskolára mentem eldöntöttem, hogy ott nem lesz ilyen. Nem akartam semmilyen plusz feladatot vállalni. Az volt a terv, hogy tanulni és bulizni fogok, ahogy minden „normális” főiskolás vagy egyetemista. Annyira sikerült tartani a tervet, hogy pár hónap múlva már az MKT helyi ifjúsági szervezetének elnökségében találtam magam. Onnantól pedig megpecsételődött a sorsom, lelkiismeretesen és sokat dolgoztam azért, hogy minél több szakmai és kulturális programot csináljunk (még egyszer kihangsúlyoznám, hogy több hallgatótársammal közösen) az azóta egyetemmé alakult BGF zalaegerszegi karán.

Politikai nézeteimet soha nem titkoltam. A DK-hoz megalakulása után viszonylag hamar csatlakoztam, de nyilvánosan csak akkor jelentem meg a párt rendezvényein, amikor már a közgazdasági társaság ifjúsági elnöki posztjáról lemondtam (vagy nagyon közel voltam az ottani munka végéhez). Nem akartam, hogy a szakmai munkára kicsit is rányomja a bélyegét a politikai hovatartozásom.

Az életrajzod szerint 2012 októbere óta vagy tagja a Demokratikus Koalíciónak, 2015 áprilisa óta pedig a DK Zala Megye 1. sz. Választókerületi Szervezetének elnöke. Hogy látod belülről a DK feltörekvését? Szerinted mi lehet az oka, hogy mostanra a legnagyobb ellenzéki pártként tűnik ki a Demokratikus Koalíció?

2002 környékén a szocialistákkal szimpatizáltam. Készültem is csatlakozni az MSZP-hez, azonban 2010-ben csalódtam a pártban. Azt sajnos tudomásul kell venni, hogy minden pártban vannak tisztességes és kevésbé tisztességes emberek, ilyen a társadalmunk is. Pláne, ha kormánypártról van szó. A szocialista pártra az akkori ellenzék sikeresen ráhúzta a korrupt jelzőt (pedig azóta már tudjuk, hogy a mai intézményesített korrupció mellett az akkori idők korrupciós botrányai elbújhatnak). Az MSZP akkor nem védte meg magát, sőt szinte felemelt kézzel állt bele a tavaszi és az őszi kampányba. Ez számomra nem volt szimpatikus. Én egy határozott, ha szabad ezt a szót használom, tökös pártban tudtam elképzelni magam.

A Demokratikus Koalíció ilyen párt. Határozott, a rendszer egyik legnagyobb ellenfele. Az ereje abban rejlik, hogy egységes és a megalakulása óta (nyilván apró korrekciókkal) ugyanazt képviseli.

Az emberek szeretik az állandóságot. Furcsa ezt egy balközép, de ugyanakkor programjában több szabadelvű pontot is felvonultató pártra ezt mondani, de a DK amellett, hogy egy dinamikus párt, állandó is. Nem változott a véleménye az évek során szociális kérdésekről, a demokrácia megítéléséről és arról sem, hogy Magyarországot egy erős, európai országként képzeljük el a jövőben.

Nem mennék el szó nélkül az idei EP választás mellett, hiszen ez hozta el az igazi áttörést. A politikához nem csak gondolatok és programpontok kellenek. Meg kell találni hozzá a megfelelő személyeket is. Azt hiszem, hogy ez a DK-nak Dobrev Klára megjelenésével sikerült.

Pár nappal ezelőtt Dobrev Klára Zalaegerszegen tartott lakossági fórumot. Most beszéltem és találkoztam vele életemben először. Most értettem meg igazán, hogy mit látnak benne az emberek (egyébként nem vagyok egy ilyen nagyon rajongó típus, nehéz lángra lobbantani ilyen téren). Egy rettenetesen felkészült, határozott embert ismertem meg a személyében. Örülök, hogy színre lépett és hogy egy pártban dolgozunk.

“Mindenhol ott vagyunk és mindenkit képviselni fogunk!”

Gyurcsány Ferencet fiatalok százai várják az úgynevezett Messenger-találkozókon országszerte. Te hogy érzékeled a kortársaid között, mennyire vált vonzóvá, brenddé a DK és általában a politika?

Próbálom összefoglalni röviden. Előszöris Gyurcsány Ferencről: azt gondolom, hogy az ő sok évig tartó nagyon negatív megítélése nem a valóságon alapul. Egyszerűen sikeres volt az ellene folytatott lejárató kampány. Többször találkoztam vele, volt alkalmunk egyszer hosszabban is beszélgetni. Engem meggyőzött és nekem ez bőven elég. Nem szoktam magyarázkodni a DK-s tagságom vagy Gyurcsány Ferenc személye miatt.

A megítélése a baráti körömben nagyon vegyes. Furcsa okból a barátaim többsége inkább jobboldali, vagy legalábbis nem igazán baloldali (soha nem a politikai nézetei alapján ítéltem meg az embereket). Azonban az talán észrevehető, hogy az ellenszenv csökken a jobboldaliak irányából is (persze nem a véresszájú fideszesekre gondolok, ők ilyenek maradnak).

Azok a fiatalok, akik nem az „elmúltnyolcévezésen” nőttek fel, azokat annyira nem befolyásolja a Fidesz 2006 körüli lejárató kampánya. Azt hiszem, hogy ők már Gyurcsányt úgy ítélik meg, amilyennek látják és nem olyannak, amiket mondanak róla a mai kormánypártok vagy a kormány kezében lévő média.

Azt érzékelem, hogy sokak számára egyenesen trendi Gyurcsány Ferenccel fotózkodni és én is látom, hogy ezek a Messenger- találkozók mindenhol sikeresek. Remélem, hogy a fiatalokhoz a politikai üzenetek is elérnek.

A zalaegerszegi összefogás.

A TIÉD A VÁROS Egyesület és az összellenzéki pártok támogatottságával elindulsz a választáson, hogy Zalaegerszeg következő polgármestere légy. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a DK, hanem a többi párt is a személyed mellett tette le a voksát. Milyen egy vegyes összetételű formációban dolgozni? Megválasztásod esetén is megmarad benned a csapatmunkára törekvés?

A tavalyi országgyűlési választások után elgondolkodtam, hogy hogyan tovább. Már akkor megfogalmaztam, hogy idén ősszel nem szeretnék a DK színeiben polgármesterjelölt, de képviselőjelölt sem lenni. Inkább befejezem az egészet. A Fidesszel szemben egyszerűen nincs értelme önállóan szembe menni. A jelenlegi rendszerben mindennek csak akkor van értelme, ha azt az ellenzék közösen csinálja.

Tavaly télen kezdtük a közös beszélgetéseket és azt kell mondanom, nagyon élvezem a közös munkát. Zalaegerszegen nagy szerencsénk van, hiszen minden párt vezetésében korrekt és kompromisszumkész emberek ülnek.

A döntéseket közösen hozunk meg. Minden apró kérdésről egyeztetünk és általában elég gyorsan döntünk is. Azt hiszem, hogy ez az a közéleti munka, amire mindig vágytam. Csak egy cél van a szemünk előtt. Zalaegerszeg fejlődése és a zalaegerszegiek életének jobbá tétele. Ez felülír minden ideológia különbséget és minden korábbi ellentétet. Úgy látom, hogy egy nagyon jó csapat kovácsolódott össze. Nemcsak az önkormányzati választásokig, hanem utána is egyben fogunk maradni.

Természetesen, városvezetőként még több egyeztetés és még több kompromisszum vár rám és ránk. Minden zalaegerszegi polgármestere szeretnék lenni. Nem fogunk különbséget tenni azok között, akik ránk szavaztak és azok között, akik nem. Zalaegerszeg (szemben azzal, ahogy most van) egyformán minden zalaegerszegié lesz.

A saját oldaladon megjelent egy cikked, amelyben erős állításokat fogalmazol meg. Azt írod: “Mutasson nekem valaki egy olyan iskolaigazgatót, városi vállalati vezetőt, állami intézményvezetőt, civil szervezeti vezetőt stb., akinek nincs köze a Fideszhez!” Ebben a cikkben azt fejtegeted, hogy Zalaegerszegen már egyáltalán nem lehet érvényesülni, ha nem a kormánypárthoz tartozol. Miként tudnál ezen változtatni, ha megválasztanak?

Abban a cikkben igyekeztem kiadni magamból sok mindent, ami az elmúlt években felgyülemlett bennem e téren. A saját bőrömön éreztem, hogy milyen az, amikor egzisztenciálisan próbálnak ellehetetleníteni. Ennél már csak az rosszabb, amikor az ember magánéletébe igyekeznek beleszólni. Szerintem ez a legalja mindennek.

Ezen a ponton lesz a legegyszerűbb dolgunk. Zalaegerszegen a jövőben a városvezetést, a városi intézményeket, vállalatokat egyáltalán nem fogja érdekelni, hogy kinek milyen párttagkönyv van a zsebében. Csak a szakmai és emberi értékek fognak számítani. Nem lesznek előre lezsírozott álláshirdetések, egzisztenciális ellehetetlenítések és senki magánéletébe nem hagyunk politikai beleszólást. Persze ez csak akkor valósulhat meg, ha októberben többségbe kerülnek a változás támogatói.

Melyek a legégetőbb, legfontosabb problémák a városban, amelyeket most néhány mondatban kiemelnél, és amelyekre megoldást is ígérnél?

A választási programunkban 9 pontba soroltuk be a fontos feladatokat. Az előbb szóba került tiszta közélet hangsúlyos pont ezek közül. Mindenekelőtt meg kell szüntetni a kivételezéseket és a kommunista időket megszégyenítő egzisztenciális és ember ellehetetlenítéseket.

Ha olvasva ezt az interjút egy fiatal úgy érezné, pozitív példa vagy neki abban, hogy politikai pályára adja a fejét, mit tanácsolnál neki?

Egy tanári pályája elején lévő, volt középiskolai tanárommal (akivel sajnos már nincs lehetőségem beszélgetni) sokat beszélgettem erről a témáról. Ő azt tanácsolta, hogy ne csatlakozzak egy párthoz sem, mert egy párt elnyomja az embert és nem lehetnek önálló gondolatai.

Azt hiszem, hogy tanár úrnak alapesetben igaza volt. De szerencsére nekem sikerült olyan pártot találnom, aminek programjával nagy mértékben tudok azonosulni és ahol nem kérnek tőlem semmi olyat, ami számomra nem vállalható. Lehetnek saját gondolataim, amiket el is mondhatok nyilvánosan. Inkább az a veszélye a párttagságnak, hogy ha egy tagtársunk butaságokat mond vagy csinál, az befolyással lehet a mi saját megítélésünkre is.

Nem megkerülve a kérdést: aki politikai pályán töri a fejét, az semmiképpen ne fogja vissza magát akkor, ha a szándékai nemesek. Számító, egzisztenciát politikából remélő politikusokra azt hiszem nincs szüksége az országnak. Akkor legyen valaki közéleti szereplő, ha kellő empátiával és segítő szándékkal rendelkezik embertársaink iránt és ezen a ponton nem számít, hogy valaki szociáldemokrata, liberális vagy konzervatív. Normális politikusokra minden oldalnak, de főleg az országnak van nagy szüksége.

Szóval hajrá! De óvatosan a megfontolatlan párttagságokkal és fontos, hogy legyen meg a megfelelő egyensúly (és távolság) a politikán kívüli szakmai karrier, a magánélet és a közélet között.

Jabronka Richárd

loading...