Budapest világváros – mondjuk mi magyarok és állítják ezt rólunk más nemzetek szülöttei is. A turizmusra panaszunk nem lehet, legyen szó akár a kulturális, akár a szórakozási célzattal idelátogató vendégözönről. Imázsfilmek is készültek, bemutatva a magyar virtust, de külön említést érdemel – amiért ez a cikk is született – az az LMBTQ közösséget megcélzó kampányfilm, amely azt hirdeti: gyertek hozzánk, melegek, hiszen megannyi lehetőséget kínál számotokra is Budapest!
Mindeddig ez azonban csak részigazság volt, hiszen a hétköznap is nyitva tartó kifejezetten meleg szórakozóhelyek száma nem volt több kettőnél. (A szexbárokat ebbe a kategóriába nem soroljuk, hiszen azok egy külön platformhoz tartoznak.) Többször is feltettem magamnak a kérdést, hogy egy kétmilliós főváros miért nem tud több meleg szórakozóhelyet hordani a hátán hétköznap. A válasz több komponensből áll:
- Budapesten a meleg szubkultúrában (néhány szórakozóhely rossz példája miatt) elült, hogy „buzibárokba” járni nem érdemes, hiszen ott rossz arcok, gengszterek vannak, akik beléd kötnek, le akarnak húzni. Rosszabb esetben túlszámláznak vagy épp bekábítanak valamivel, és 48 óra múlva azon kapod magad, hogy egy számodra teljesen ismeretlen helyen ébredsz értékek nélkül, és csak annyit kérdezel az első járókelőtől, hogy merre van a kerületi rendőrkapitányság. Sajnos ilyesmire nem egyszer volt példa. A hír pedig terjed és eljut azokhoz is, akik talán még soha nem voltak meleg szórakozóhelyen, mégis kialakulnak bennük az előítéletek.
- Másfelől általában nehéz olyan helyet találni, ahol lemehetsz a pároddal, randit szervezhetsz, de akár egyedül is jólérezheted magad, hiszen „az utolsó bástyákat” törzsvendégek látogatják, nehéz kívülállóként bekerülni a köreikbe.
Nem is hittem a fülemnek, amikor egy barátom azt mondta: a Hajós utcában hamarosan nyílni fog egy „olyan” hely. Nem „melegbarát,” hanem egy profilját tekintve is LMBTQ szórakozóhely, méghozzá hétköznapi nyitva tartással.
Nem sokkal később egy másik melegbárban futottam össze néhány ismerőssel, akik azt ecsetelték, hogy mennyire jól érezték magukat a Phoenix nyitóbuliján. Fogalmam nem volt a helyről, szándékosan nem kerestem rá, nem néztem meg a Facebook-oldalukat sem, egyszerűen lementem. Nem hétvégén, hanem egy átlagos szerdai napon.
Elsőre az tűnt fel, hogy ugyan a Phoenix egy pincehelyiségben található, így azok is nyugodtan lelátogathatnak, akik nem szeretnék, ha a járókelők esetleg meglátnák őket odabent, hiszen sokan járnak inkognitóban, nem mindenki vállalja fel másságát. A Phoenixben ez volt az első „jó pont”. A másik, hogy nagyon tetszett a diszkrét, mégis egyértelmű és elegáns logója.
Egy volt piano-bár helyén nyitották meg a Phoenixet, amelynek néhány díszleteleme megmaradt, viszont az utolsó négyzetcentiméterig igényes, felújított beltér fogadott a belépésemkor. Kényelmes kanapék, díszes párnák, kellemes hangulatvilágítás jellemzi a helyet, amely alkalmas pároknak, de nagyobb társaságoknak is. A pultnál pedig az elengedhetetlen bárszékek a csevegni vágyóknak. Rögtön le is huppantam az egyikbe, megcsodáltam a megszámlálhatatlan italt tartalmazó bárszekrényt (néhány márkáról még csak nem is hallottam.) Az árfekvés reális, mind a meleg szubkultúra, mind a bár által nyújtott szolgáltatás és élmény tekintetében.
Andris, a hely tulaja kedves mosollyal fogadott, profizmusa már elsőre feltűnt, amint épp egy koktél-költeményt kevert az egyik vendégnek. Mellette az üzlettársa, Zsuzsa köszöntött. Beszédbe elegyedtem velük, elmondták, hogy ők is érezték az igényt arra, hogy nyíljon egy felvállaltan meleg, hétköznap is nyitva tartó meleg klub, ahol hétvégén a hangulat pörgősebb, transzvarietével, humoros, igényes előadásokkal, kéthetente csütörtökönként karaokeval, a hét többi napján pedig meglepetéssel.
Mi a meglepetés?
Az első látogatásom óta minden alkalommal valami más. Azon túl, hogy a hely üzemeltetői a „magyaros hetek” keretében zsíros kenyérrel, pálinka-bor akcióval kedveskednek, minden este kiderül, hogy épp milyen a hangulat. Ha a közönség inkább „chillel” lazít, akkor beszélgetős, kellemes hangulat járja át a Phoenixet, ha pedig kinyílik egy-egy üveg komolyabb ital, lehet, hogy a zene is hangosabbá válik, és mindenki jól érzi magát. A technika szerencsére adott, ha nagyon jó a kedv, még a gőzgép is beindul. Külön élmény, hogy ha nagyon szeretnéd a saját zenéid hallgatni, a tulajok rugalmasak, és erre is lehetőség nyílik. Épp ezért mondható minden este meglepetés-estnek.
Soha nem gondoltam volna, hogy őszintén, szeretettel, mindenféle hiányosság nélkül írhatok egy vendéglátóhelyről, amely alkalmas mind a párok, mind a meleg helyektől eddig ódzkodók, mind az egyedül vagy társaságban érkezők számára. Azt hiszem, hogy az imázsvideó, amit Budapestről készítettek, valójában akkor nyert valódi tartalmat, amikor megnyitott a Phoenix.
Egy hely, amire már nagy szükség volt, egy hely, ami feltámadt az egykori budapesti meleg éjszaka hamvaiból.