Ennyi gyűlölet egy fiatal nőben még balliberális változatban is ritkán gyűlik össze…

Forrás: mosaicon.hu

Ma délelőtt egy üzenet várt a Facebookon. Olyan üzenet, amely elgondolkodtatott. Egy kritika, amely kulturált hangnemben (és ez bizony manapság megbecsülendő!) mutat rá, mit érez meg egy-egy írásomban az olvasó. OLVASÓ, nagybetűkkel, aki nemcsak a képet és a címet nézve kommentel- mint oly sokan – hanem veszi a fáradtságot, rákattint a tartalomra és végigolvassa. Ez a beszélgetés feldobta a napomat, és új erőt adott. Még van remény! Köszönöm, Tamás!

 

Kedves Andrea!
Megértem elégedetlenségét, hiszen zsurnalisztaként – ha ugyan ez a hivatása – sem könyvelhet el magának sok sikerélményt, de ezért igazán ne (csak) a jelenlegi kormányt hibáztassa.
Csaknem minden cikkét elolvasom, tehát van némi kompetenciám, hogy megállapítsam: ennyi gyűlölet egy fiatal nőben még balliberális változatban is ritkán gyűlik össze...

 

Kedves Tamás!
Megtisztelő, hogy olvassa az írásaimat. Nem vagyok újságíró, szívemnek sokkal kedvesebb hivatásom volt, amíg ez az álszent banda át nem vette a hatalmat. Három éven keresztül – mint az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója – láttam közelről a Fideszes kormány aljas módszereit, a pusztításukat, a pénzéhségüket és a mindenkin átgázoló, etikát nem ismerő, gátlástalan viselkedésüket. Kedvelnem kellene őket? Nincs miért! Azt akarom, hogy az őket megillető, méltó helyre kerüljenek? Igen. Százezrek, milliók életét tették tönkre, lezüllesztik a társadalmat a legnegatívabb ösztönök szintjére, az országban már csak a gyűlölet és a primitív kommunikáció dominál.
Ki kell ábrándítanom, nem vagyok már fiatal, idén lettem 50 éves. És balliberális sem vagyok, én legalábbis nem így definiálnám magam. Ha olvasta az írásaimat, akkor észrevehette, hogy a korábbi kormányok felelősségét is felvetettem, hiszen ők sem voltak tökéletesek (sőt!), de az utóbbi 7 év maga volt a pokol.
Most, hogy a gondolataimat közzéteszem, nem a sikerélményt keresem. Egész egyszerűen – Popper Péter után szabadon – látni akarom őket, amint eldobott kőként az út szélén hevernek. Amikor ők állnak bíráik előtt, és nem lesz módjuk befolyásolni az ítéletet, sem pedig mások ellen koncepciós pereket lefolytatni, az ország pénzén dáridózni, s az országot felvásárolni. Mert hiszek abban, hogy a világban egyensúly van. És hiszek abban is, hogy ez az ország jobbat érdemel!

 

Kedves Andrea!
Kívánok Önnek újabb 50 évet, ami remélhetőleg mindannyiunk számára boldogabban fog eltelni, mint az utóbbi évek  Írja továbbra is bátran észrevételeit, én biztosan el fogom olvasni, ezt megígérhetem!  Nem Fidesz-szimpatizáns vagyok ugyan, de semmi különbséget nem látok az eddigi kormányok kártékonyságában. 

Ui.: sajnos ezek sem fognak soha sem állni bíráik előtt – ahogy elődeik sem! 
Táplálom a reményt, hogy hozzászólásommal nem sértettem meg. Maradok szorgalmas olvasója. 

 

Kedves Tamás!
Én örök optimista vagyok – az írásaim ellenére -, és a magam eszközeivel mindent elkövetek, hogy 2018-ban változás történjen. 1989 óta egy olyan kormány sem volt, amely az ország érdekét tartotta volna szem előtt, és nem a saját, privát érdekeik motiválták volna a döntéseiket. Éppen ezért nem sírom vissza egyiküket se. De sajnálatos tény, hogy ennyire gátlástalan, a lopásokat, milliárdos mutyikat már leplezni sem akaró, a törvényeket saját érdekei szerint átalakító maffiózó kormány még sosem volt az ország élén. Sokukat ismerem, a legfelsőbb körökből. De nem találtam köztük egyetlen igaz embert sem.
Én hiszek abban, hogy mindenki, aki kárt okozott az országnak (pártállástól függetlenül), el kell, hogy számoljon a tetteivel!

 


Kérjük, ossza meg ezt a cikket, és likeoljon minket a Facebookon!
Nekünk ezzel segíthet.



Tisztelettel köszönjük! Az Ellenszél csapata