Náray őszintén vallott magánéletéről, “csúnya” betegségéről és a fennhéjázó sztárokról

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

“Kezdjük az elején… Nem a véleményemet mondtam el, hanem közöltem egy nyílt levélben, hogy nem adok kölcsön ruhát, és ezt azért ebben a formában tettem, mert nem akartam időt vesztegetni az egyénre szabott válaszokkal. Valamint világossá tettem, hogy nem akarom szolgálni a hazug fennhéjázást” – mondta el Náray Tamás Szily Nórának a life.hu-n készített interjúban.

Hozzátette: “pénzért sem tenném, pláne nem ingyen. Ez nem vélemény volt, hanem egy döntés. Vidéki családból származom, ahol megtanultuk azt értékelni, amiért megdolgoztunk. Az volt az elv, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. Azt is megtanultam, hogy attól nem leszünk mások vagy többek, mert valami olyan dolgot teszünk, vagy aggatunk magunkra, amivel hamis látszatot keltünk. Ha pedig többet akartunk, akkor tettünk érte. És ha nem sikerült, akkor tudomásul vettük. Slussz.”

Náray talán elsőként Magyarországon beleáll abba, hogy Bástya elvtársnak nem volt igaza. A szerénység ugyanis nem minden esetben fontos, sőt, néha még álságos is.

“Nos, szerintem a szerénység túl van értékelve nálunk, és én nem szégyellem, hogy van mire nem annak lennem. Sajnálom” – mondta el a divattervező az interjúban. Beszámol olyan esetekről is, amikor komoly megaláztatások érték.

“A pszichés kimerüléshez hozzájárult a televíziózás és az újságok is. Rengeteg méltatlan helyzet volt! Mondok példát. Amikor a Szombat esti láz ment, és Stohl Andrásnak autóbalesete volt, egyik pillanatról a másikra Bereczki Zoli lett a műsorvezető. Már se idő, és főleg pénz nem volt arra, hogy új ruhatárat alakítsunk ki neki. Elmentünk, és vettünk néhány öltönyt, mire másnap megjelent az újságban, hogy Náray Tamás lebukott, a saját neve alatt közepes kategóriájú márkába öltözteti az RTL Klub sztárjait. Csak álltam megkövülten. Mi van? Ha titok lett volna, akkor nem viszem a Zolit magammal az üzletbe, ahonnan jelenthették az újságnak, hogy ott jártunk. Aztán a Csillag születikben – ahol fillérekből kellett a jelmezeket megoldani, főleg egy háromperces számhoz – volt egy fellépő, akinek állatos mamuszt kellett vásárolni. Hol lehet kapni? Nem a Cesare Paciottinál vagy a Sergio Rossinál, hanem a kínai piacon. Másnap mit írtak? Hogy lelepleződött a világhírű divattervező, a luxusmárka pápája, aki a kínai piacon turkál. Most kérdezem én, erre mi szükség van? Jóleshet bárkinek is? Ma már persze tudnám ezt kezelni, de akkor sajnos még nem tudtam…”

Egy csúnya betegséget küzdött le

Náray az interjúban azt mondja: “a sok stressztől és az állandó félelemtől egyszer csak kezelhetetlen és tolerálhatatlan módon lettek olyan rosszulléteim, hasi görcseim, hogy már-már alig bírtam létezni. Rettenetes időszak volt. Persze próbálkoztunk mindennel, de a végén megbetegedtem. Nem akarom részletezni, és sajnáltatni se szeretném magam, de maradjunk annyiban, hogy ez egy súlyos és nagyon csúnya betegség volt, és örülök, hogy végül túléltem, és legyőztem. Idáig sikerült eljutni.”

 


Kérjük, ossza meg ezt a cikket, és likeoljon minket a Facebookon!
Nekünk ezzel segíthet.



Tisztelettel köszönjük! Az Ellenszél csapata

  • Szente Erika

    Becsülöm a Tamást, értékelem a munkáját és külön tisztelem azért, hogy beleáll az ilyen helyzetekbe, és nem hagyja magát. Amúgy meg ki nem szarja le a kéregető látszatembereket…Akinek nincs pénze, az ne próbáljon meg úgy tenni, mintha lenne, mert ahogyan vidéken mondják, az igazságot a tyúk is kikaparja.

  • Zoltánné Mayer

    egy egyenes ember

  • Péter Kosik

    Hát a gyerekkor megidézése, az nem kifejezetten a magánélet. Nem tudom, hogy akkora anyagi biztonságban és függetlenségben, amekkora neki adatott, ugyan minek stresszel, ha valami mástól lenne fóbiája, azt még megérteném. Ez egy nesze semmi fogd meg jól cikk, amiből gyakorlatilag semmi érdemlegeset nem tudunk meg róla, hacsak azt nem, amit eddig is tudtunk: a kereskedelmi tévék és a bulvár világa irdatlanul mocskos.

  • Hakapeszimaki

    Azt hittem más lesz az a csúnya “betegség”. :-))

    • Savoyai Jenő

      Csoda lenne, ha nem AIDS-es ez a szerencsétlen figura.

  • Consorti Elena

    Igen, egyszer bementem az uzletebe, mint jelentektelen kivancsiskodo, es nagyon kedvesen es udvariasan szemelyesen kalauzolt vegig, mikor biztos tudta, hogy nem fogok semmit venni!
    Gyermeki boldogsaggal mutatta meg a szebbnel szebb kreacioit, majd udvariasan kikisert, megkoszonte, es kinyitotta az ajtot!
    Na ez az amit a magyar kereskedok nem akarnak tudni, o viszont mar tudta, amikor megszuletett!