Orbán beteg világa

Brüsszel, 2012. június 29. ORBÁN Viktor magyar miniszterelnök sajtóértekezletet tart, miután befejezõdött az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcsértekezlete. A tagországok vezetõi 120 milliárd eurónyi többletforrást biztosító, növekedésösztönzõ intézkedéseket hagytak jóvá és megállapodtak az uniós integráció további elmélyítésében. (MTI/EPA/Julien Warnand)

Orbán, mint tudjuk, nagyon szereti a focit. Kiindulva kedvenc sportjából mindenütt megtalálja magának a kedvenc csapatát. A társadalmi rétegeket tekintve ő egyértelműen a felső tízezernek szurkol, akiket próbál lépéselőnybe hozni a többi csapattal szemben.

Elvonatkoztatva a futball-párhuzamtól, van úgy, hogy azt gondoljuk, korlátozzák a leggazdagabbakat, miközben épp az ellenkezője történik: még több pénzt szavaznak meg nekik. Eddig azt hittük, hogy az állami cégvezérek 5 milliós bérplafonnal rendelkeznek, tehát maximum ennyit vihetnek haza, és nincs apelláta. A valóság ezzel szemben az, hogy a bruttó bérhez 20 százalékos éves adható prémium is kapcsolódik, a cégvezetők egyéb, nem bérjellegű jövedelmet is kaphatnak – és sokszor kapnak is. Ez pedig nem tartozik a bérplafonos kormányrendelet hatálya alá – derítette ki a HVG.

A hetilap a Magyar Posta példáján keresztül vezeti le, hogy miként működik az extra bérezés. Az állami vállalatnál Szarka Zsolt vezérigazgató megkapja az 5 millió forintos maximum bérét, de felvesz még mellé havi bruttó 450 ezer forintot is, amit azért kap, mert tagja a cég igazgatóságának. Így “eleve” csaknem 10 százalékkal magasabb a jövedelme, mint a bérplafon, amit az említett 20 százalékos prémiummal is ki tud egészíteni, ha jól dolgozik.

Az NGM, az NFM és a Miniszterelnökség a HVG kérdésére egyaránt azzal magyarázta a szabályokat, hogy a vezérigazgatók az alapbérüket a munkájukért kapják, ha viszont “egy vezérigazgatót egy igazgatóság tagjává, vagy egy másik társaság felügyelőbizottságának tagjává is megválasztanak, az külön tisztségviselői jogviszony, amelynek keretében más, az adott tisztségviseléshez kapcsolódó feladatokat kell ellátnia. E feladatokhoz külön, eltérő többlet felelősségi kör kapcsolódik, ennek megfelelően társulhat hozzá valamilyen mértékű tiszteletdíj is”.

Képzeljük csak el, miféle felelősség terheli szegény cégvezetőt, aki felügyelőbizottsági tag, igazgatósági tag, de még emellett az igazgatói feladatokat is ellátja… legalább akkora a felelőssége, mint egy erőműben dolgozó munkásnak, vagy egy gyógyszerésznek. Ehhez képest örülünk, hogy ha vannak még gyógyszerészeink, akik milligrammos pontossággal végeznek méréseket, és mindezért hazavihetnek párszáz ezer forintot.

Ha ennyi még nem lenne elég a felsővezetők juttatásaiból, tovább is mehetünk. Egy állami cég igazgatója akárhány olyan társaságnál is vállalhat tisztséget, amelyben nincs állami többségi tulajdon. A Magyar Posta például részvényes a Takarékbank Zrt.-ben és az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-ben is, és Szarka Zsolt vezérigazgató mindkettőben eleget is tett annak a felkérésnek, hogy vállaljon tisztséget. Ezekben a cégekben pedig hiába van állami tulajdon, mivel az nem többségi, így a pontos bérek nem nyilvánosak. Ki tudja tehát, hogy Szarka Zsolt mennyit kereshet ezzel a rengeteg felelősséggel.

Visszatérve a focihoz: Orbán menedzseli a csapatát, és mindent megtesz azért, hogy élvonalba kerüljön. Ha pedig szurkolunk valakinek, akkor mindenki mást le kell győznünk, hisz pont ez a lényeg…